Sötétítésről világosan 2. rész - tudnivalók az autófóliák típusairól, tulajdonságairól és a felhelyezési eljárásokról

Aki olvasta a fóliázásról szóló sorozat 1. részét, az tudja, milyen szabályokat betartva lehet legálisan sötétíteni, fóliázni az autót. Azonban fólia és fólia között is nagy különbség lehet, mindegyik más igényeknek próbál megfelelni. Lássuk, milyen céllal történhet a járművek fóliázása:

A sötétítés kiváló optikai tuning

- Optikai tuning. A sötétített ablak egyszerűen jól néz ki, viszonylag olcsón fel lehet vele dobni az autó külalakját.

- Betekintés elleni védelem. Árufuvarozásra (is) használt járműveknél bevett szokás az ablakok masszív sötétítése, ami megakadályozza azt, hogy kívülről belássanak a raktérbe. Ez személygépkocsiknál is hasznos lehet, hiszen így nem kell aggódni, hogy a hátsó ülésen felejtett kabát, táska stb. miatt feltörik a kocsit. Igaz a mondás, miszerint alkalom szüli a tolvajt - ha szem előtt van az érték, nagyobb valószínűséggel próbálja valaki elemelni.

- Kilátást javító fóliázás. Ez főleg az első szélvédőre felhelyezett fóliákra (azon belül is a napellenző csíkra) igaz, hiszen tűző napsütésben néha jobban látunk, ha nem vakít a fény, elég csak a kereszteződésben a fejünk fölött lógó közlekedési lámpára gondolni - mennyivel könnyebb eldönteni, hogy mikor vált zöldre, ha közben nem vakulunk meg!

- Hő-, és UV-szűrés. Kaphatók olyan fóliák is (gyakran említik őket víztiszta fóliaként), melyek szinte észrevehetetlen mértékben sötétítenek csupán, az UV-, és infrasugarakat viszont hatékonyan szűrik. A Nap fénye három osztályba sorolható: látható fény, UV sugárzás, infravörös sugárzás. Az UV-t nem kell bemutatni, rongálja a bőrünket és a szemünket, kiszívja a műanyagot, mattá teszi a fényszórók foncsorát, szóval nem szeretjük. Az infrát pedig felfoghatjuk hősugárzásként, vagyis ez felelős a kocsi nyári "felfűtéséért". A víztiszta fóliák mellett a sötétítő fóliák többsége is szűri az UV-, és infrasugarakat, mindegyik más mértékben.

Természetesen az itt felsorolt 4 igény akár egyetlen fóliával is megvalósítható. Egy fóliát az alábbi fontosabb paraméterek jellemeznek:

- Szerkezet. 3 főbb gyártástechnológiai eljárás különböztethető meg, ezek élettartama, szűrőképessége, megjelenése és persze az ára is különböző. A legegyszerűbb eljárás a mélyszínezés, az ilyen fóliák rendelkeznek a leggyengébb szűrési képességekkel, valamint előbb fakulnak ki, mint a drágább anyagok, a garanciaidő is rövidebb. Jellemzően a betekintés ellen szokták alkalmazni, furgonokra ideális, egyszerű optikai tuninghoz is jó. Ennél komolyabbak a fémezett fóliák, melyek vékony fémréteget is tartalmaznak, így ezeknek nagyobb a szűrőképessége, valamint tartósabbak is. Aki az optikai tuning mellett némi hővédelemben is gondolkodik, annak ez a kategória jelenti a legjobb ár-rték arányt. Az extrább fémötvözeteket használó fóliák a nagyobb hővédelem mellett további előnyös tulajdonsággal bírnak: színezékmentesek, tehát úgy sötétítenek, hogy közben az üveg színe nem változik. Fémezés helyett kerámia alapú fóliák is elérhetők, ezek előnye az, hogy nem szűrik a rádióhullámokat (gyenge GPS és mobiltelefonos vétel esetén már számíthat a különbség).

A feketén kívül más színeket is választhatunk

- Szín. Bár a legtöbb autót fekete fóliával sötétítik, érdemes tudni, hogy több árnyalatból is lehet választani, a kevésbé extra zöldes és kékes színektől kezdve egészen az ezüstös vagy arany árnyalatig.

- Látható fényáteresztés. Ez dönti el a sötétítés mértékét. Százalékban adják meg, értéke jellemzően 3-90% között mozog.

- Látható fényvisszaverés (reflexió). Magyarul tükröződés. Van, aki a sötét matt felületre esküszik, másoknak az jön be, ha minél jobban csillog a fólia. Szintén százalékban adják meg, értéke jellemzően 20% alatt marad.

- UV-szűrés. Ma már a legolcsóbb fóliák is legalább 93%-os szűrőképességgel rendelkeznek, a puccosabb darabok pedig 99%-nál is magasabb hányadát fogják meg a káros sugaraknak. Gyakorlati szempontból nincs komoly különbség.

- Infraszűrés. Itt jön ki igazán a különbség fólia és fólia között! Az egyszerűbb típusok 10-15%-át tartják vissza az infrasugaraknak, a direkt erre kihegyezett fóliák akár 75-80%-át is kiszűrik.

- Garancia. A belépőszintű típusokra 3 évnél nem adnak több garanciát, a high-tech fóliákra azonban 10 évet is vállalnak. A garancia jellemzően a buborékosodás, törés és leválás mellett a gagyi cuccoknál viszonylag gyorsan jelentkező fémkiválás és ragasztóhiba esetén is érvényes. A középkategória 5-7 éves garanciával kapható, az igazán komoly fóliákra pedig akár 10 év garanciát is vállalnak a cégek.

Vannak még egyéb paraméterek is, pl. a karcálló rétegek száma, a fólia vastagsága, de ezekben nincs jelentős, a vevő által is mérhető, tapasztalható különbség.

Amiről nem (mindig) szólnak a reklámanyagok:

- A belátás elleni védelemnek két lépcsője létezik. Az egyik esetben csak olyan szintű a sötétítés, hogy ne szúrjon szemet az utcán sétáló gazfickóknak a csomagtartóban (pl. kombi) vagy az ülésen hagyott értéktárgy, de a direkt leskelődők ellen ez nem elégséges védelem, közelről belátni a kocsiba. Erre megoldás lehet a masszív sötétítés, egy 3-5%-os fényáteresztő képességű fólián már tényleg nem fog belátni a rosszfiú. A nagyon sötét fólia azonban a tulajdonos életét is megkeserítheti, hiszen rosszabb fényviszonyok (felhős idő, éjszaka, parkolóház stb) kilátni is nehéz az autóból. Különösen akkor, ha a szabályokra fittyet hányva az első oldalsó ablakokra is sötét fólia került. Egyszerű tehát az alapszabály: ahová nehéz belátni, onnét kilátni sem könnyű.

- Hővédelem. Bár van olyan fólia, amit direkt úgy reklámoznak, hogy segítségével csökkenthető a klíma használata, azért illúzióink ne legyenek: a tűző napon hagyott autóban pár óra múlva így is meleg lesz. A napsugarak ugyanis az ablakok mellett a teljes karosszériát is melegítik, ez ellen pedig a fólia nem tehet semmit. Tehát aki arra számít, hogy a klíma nélküli kocsija a fóliázás után olyan lesz, mint egy klímás típus - csalódni fog. Az viszont igaz, hogy menet közben már érezhető a különbség: elég csak arra gondolni, hányszor égett le az ablak felöli kezünk egy egész napos autózás során, mondjuk úton a tengerpart felé. Itt az UV-, és az infraszűrés együttes hatása a bőrünket és szemünket is kíméli, hiszen az égető napsugarak több mint felét (akár 80%-át) ki lehet szűrni a megfelelő fóliával!

- Felhelyezési technika. Alapvetően 2 módszert lehet megkülönböztetni, az egyik a szétszerelés nélküli, a másik a szétszerelős. Utóbbinál az ablaküvegeket kiszerelik, és úgy helyezik fel a fóliákat, a másik módszernél pedig kiszerelés nélkül, a helyükön rakják fel a sötétítést. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai is.
A kiszerelős eljárás nyújtja a legjobb minőséget, ezáltal a leghosszabb várható élettartamot, mivel:
¤ könnyebb hozzáférni az üveghez
¤ az üveg teljes felülete fóliázásra kerül, nem csak a "kilátszó" részek (gondoljunk bele, mennyi üveg marad még az ajtóban, amikor teljesen felhúzzuk az ablakot)

Sok múlik a fóliázó szakértelmén

¤ könnyebb helyben megszárítani a ragasztást (tehát elméletileg tökéletesen fóliázott autót kap a tulajdonos a nap végére)
¤ A betörés és szilánkos törés elleni védelmet szolgáló fóliákat csak ilyen technikával tudják hatékonyan felhelyezni.
Hátrányai a következők:
¤ kiszereléskor sérülhetnek alkatrészek (ez az autó állapotától, korától is függ, ritkán fordul elő)
¤ a ki/beszerelés miatt időigényes
¤ jelentősen drágább
A kiszerelés nélküli eljárás előnyei ebből már jól látszanak:
¤ gyors
¤ olcsóbb
¤ alapvetően megfelelő minőséget nyújt ez az eljárás is
Érdemes ismerni a hátrányait is:
¤ rövidebb várható élettartam (sok múlik a munka minőségén)
¤ nem tökéletes betörés és szilánkos törés elleni védelem
¤ hosszú száradási idő
¤ esetleges komplikációk
A gyakorlatban a száradási idővel és az ezzel összefüggésben előkerülő komplikációkkal érdemes foglalkozni. A kiszerelés nélkül fóliázók azt tanácsolják, hogy felhelyezés után még hosszú órákon át ne huzogassuk az ablakokat, ne érjünk hozzájuk és ne próbáljuk tisztítani őket. Akad olyan cég is, amelyik 3-7 napot jelöl meg a teljes száradás időtartamaként. A száradás ideje alatt tehát ügyelni kell arra, hogy a fóliázott ablakokat ne piszkáljuk. De nem ez az egyetlen probléma: a száradás során úgy tűnhet, mintha rosszul lenne felhelyezve, víz marad az üveg és a fólia között. Ez elméletileg természetes folyamat, a száradás végére el kell tűnnie, a gondok ott kezdődnek, ha ez mégsem történik meg. Ilyenkor vissza kell menni a műhelybe, és élni a garanciális csere lehetőségével.

- Emiatt is fontos a korrekt műhely kiválasztása. Kiszerelés nélkül is lehet tökéletes, igényes munkát végezni, rengeteg elégedett autótulajdonos állítja ezt a különböző fórumokon. Minden a munkát végzők szaktudásán és hozzáállásán múlik. Hazánkban a fóliázó cégek jellemzően 3-4 fóliagyártó cég termékeit használják, tehát a különbség nem is a felhasznált anyagban, sokkal inkább a munka minőségében rejlik. Eltérő lehet a műhelyek felszereltsége, kialakítása és a fóliázásra fordított idő mennyisége is. Nem mindig a legolcsóbb árajánlattal jár jól az ember...

- Trükkök a garanciával. Arról már volt szó, hogy a komolyabb fóliákra több garanciát vállalnak, mint az olcsóbb cuccokra, arról viszont még nem beszéltünk, hogy ugyanazt a fóliát is kínálhatják eltérő garanciális idővel a fóliázók. Nem árt erre figyelni, hiszen vannak olyan műhelyek, amelyek pl. a 7 éves garidőből lecsípnek 2 évet, így csak 5 évig él a garancia. Ez nyilván csökkenti a szolgáltatás értékét.

- Ár. A legnagyobb különbségek talán az árak terén tapasztalhatók, ugyanolyan fólia, felhelyezési módszer és garancia esetén is akár 30-100%-os eltérés lehet két fóliás árajánlata között! Érdemes tehát az autó sötétítése előtt több helyről is árajánlatot kérni, hiszen 5 számjegyű megtakarítás érhető el a gondosan megválasztott céggel, ráadásul így könnyebb megtalálni a számunkra szimpatikus műhelyt.

Sötétítésről világosan 1. rész - a fóliázás jogi háttere, mit szabad és mit nem?

A régi filmekben a gengszterek és az ügynökök jártak sötétített üvegű autókkal, ma ez már általános tuning eszköz, sőt több is annál: kényelmi és biztonsági funkciót is hordozhat. A sorozat 1. részében összefoglalom az autófóliázásra vonatkozó szabályokat, jogi tudnivalókat, a következő részekben pedig bemutatom a fóliák tulajdonságait és a különböző fóliázási eljárásokat, majd a saját történetemen keresztül nyújtok összefoglalót a fóliázóműhelyek hozzáállásáról és a fóliával szerzett közel 5 évnyi tapasztalatról is.

Célszerű tehát a jogi háttérrel kezdeni, a paragrafusok ismeretében sokkal érthetőbb lesz több dolog is. Felesleges azonban elmerülni a száraz jogi részletekben, akinek ehhez van kedve, annak az 6/1990. KÖHÉM rendeletet, valamint az ENSZ-EGB 43. számú előírását (és 21. számú mellékletét) ajánlom. A gyakorlatban a fóliázással kapcsolatban az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani:

• B oszloptól hátrafelé (hátsó szélvédő és az oldalsó üvegek): tetszőleges sötétségű fólia felhelyezhető, ami rendelkezik hatósági tanúsítvánnyal. Ezt korábban H jelzésnek hívták, 2008. óta AF engedélyt kapnak a megfelelő fóliák. Az itt leírtak feltétele a két oldalsó visszapillantó tükör, továbbá az, hogy a pótféklámpa előtt nem lehet sötétítés.

• Első oldalsó ablakok (vagyis a vezető-, és az anyósülés melletti ablakok): minimum 70% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófólia telepíthető. Fontos tudnivaló, hogy az ablaknak a fóliával együtt kell tudnia a min. 70%-os fényáteresztést. Azért beszélünk látható fényáteresztésről, mert az UV-, és infratartomány (tehát a nem látható fény) szűrésére nincs megkötés.

• Első szélvédő: minimum 75% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófóliák közül válogathatunk. Az előzőhöz hasonlóan, itt is a fóliával együtt kell tudnia a szélvédőnek a 75%-os fényáteresztést. Az első szélvédőre továbbá felhelyezhető egy tetszőleges sötétségű fényvédő csík, ami maximum a napellenző vonaláig érhet.

• A házi felhelyezés és a sufnituning ki van zárva, ugyanis a szabályoknak megfelelő fóliáról műbizonylatot állít ki a fóliázó cég, ezt mindig az autó papírjaival együtt kell tartani, a hatóságok (rendőrség, országúti NKH ellenőrzés, műszaki vizsga) előtt ezzel igazolható a fóliázás megfelelősége. Fontos tudni, hogy a műbizonylat csak a szabályoknak megfelelően fóliázott ablakokról szól.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban: ha van két oldalsó visszapillantó tükör (márpedig a 2T Trabantokat leszámítva ez az autók többségénél nem probléma), akkor gyakorlatilag a B oszloptól hátrafelé tetszőleges hitelesített fólia felrakatható az autóra. Nem csoda, hiszen a belátás elleni védelem pl. fuvarozásra használt autóknál fontos szempont lehet. Egyedül a pótféklámpa előtt kell meghagyni a "kilátást".

Szabályos sötétítés B oszloptól hátrafelé

A bonyodalmak az első oldalsó ablakoknál, illetve az első szélvédőnél kezdődnek, mivel itt konkrétan meg van határozva az elvárt fényáteresztési képesség, amit nem a fóliának, hanem a fóliázott üvegnek kell teljesíteni! Ez azért jelent problémát, mert az üveg és a fólia szűrő képessége "összeszorzódik". Tehát ha a szélvédő és a fólia is 75%-os fényáteresztést garantál, akkor az így fóliázott üvegen a teljes fény 75%-ának a 75%-a fog áthaladni, ami a teljes fénynek csupán 56%-a (fény x 0.75 x 0.75 = fény x 0.56). Ez pedig már nem felel meg a törvényi elvárásnak, hiába teljesíti túl azt külön-külön a fólia és az üveg is.

Tipikusan szabálytalan fóliázás:az egyik fóliázóműhely saját kocsija...

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első ablakok fóliázását a törvény nagyon megnehezíti. Miért? Számoljunk: a legkisebb fényszűrő hatású "víztiszta" fóliák is csak 75-90%-át engedik át a látható fénynek, ami azt jelenti, hogy pl. az első szélvédőnek kb. 85-90%-os áteresztést kell produkálnia, és az első oldalsó üvegeknek is 80% fölöttit. A színezett üvegek jelentős része ennél gyengébb fényáteresztő képességgel bír, tehát nem fóliázható. Ebből pedig az következik, hogy a B oszloptól előrefelé egyszerűen nem lehet legálisan rendesen sötétíteni, hiszen már egy enyhe sötétítéssel bíró fólia is csak 50-70%-át engedi át a látható fénynek. Elöl tehát törvényesen csak az UV-, és infraszűrést végző, amúgy átlátszó fóliák jöhetnek szóba, színezett üvegek esetében ezek sem mindig.

A műbizonylatot is kérhetik

A bonyodalmak a műbizonylatnál is folytatódnak. Ugyanis sok helyen a megrendelő kérésének eleget téve az első szélvédőket is sötétítik, és műbizonylatot is adnak. Az igazolás azonban csak a B oszloptól hátrafelé felhelyezett fóliákra vonatkozik, a 70%-os illetve 75%-os kritériumot alulteljesítő fóliákra nem! Rengeteg autó közlekedik láthatóan "túlsötétített" első oldalsó szélvédőkkel, pedig akinél beleköt a rendőr, az sokat fog érte fizetni, elméletileg akár soron kívüli műszaki vizsgára is kötelezhető az ilyen jármű, hiszen a "túlfóliázás" ugyanolyan vétség, mint pl. a szabálytalan világítóberendezések használata. Műszaki vizsgán is elvileg buktatás járna érte, persze tudjuk jól, hogy jelenleg Magyarországon bármilyen állapotú és felszereltségű autót le lehet műszakiztatni... A gyakorlat szempontjából elmondható, hogy az első ablakok visszafogott sötétítéséért nem nagyon szólnak a rendőrök, de ha kötekedni akarnak, akkor biztosan bele fognak kötni. Időnként vannak fóliaellenes hullámok, hasonlók az EÜ dobozos történetekhez (emlékezetes pl. a 2009. tavaszán nagy port kavart miskolci "fóliavadászat"). Mivel a törvény nemzetközi alapelvekre épül, így a helyzet külföldön is ugyanez, elméletileg szólhatnak/büntethetnek érte, a gyakorlatban ritkán jelent problémát, de ha igen, akkor az keményen fizetős buli lesz. A hatóságok hozzáállása nyilván függ a sötétítés mértékétől is (elegáns, diszkrét megoldások előnyben). A műbizonylatra nincs egységes formanyomtatvány, némelyik cég a forgalmi mellé könnyen becsúsztatható műanyag kártyát ad, mások hagyományos "lepedővel" igazolják a fólia törvényességét.

Példa a műbizonylatra

 

Egy Skyfol műbizonylat

Személyes tapasztalat a műbizonylattal kapcsolatban: 2009. óta van az autómon fólia, igazoltatásnál azonban még egyszer sem kérték a rendőrök, ahogy határátlépésnél sem érdekelt senkit a papír, sem hazai, sem külföldi oldalon. Műszaki vizsgákon sem volt rá szükség, azonban idén (2013. október) a családban egy fóliázott autó műszakiján kérték, a papír nélkül nem engedték volna át az amúgy makulátlan állapotú kocsit. Ebből is látszik, hogy a hivatalos személy hozzáállásától függ, mennyire veszi komolyan az ide vonatkozó szabályokat. Ha valaki biztosan el akarja kerülni a balhét, akkor:

1. legális műhelyben, engedélyezett fóliát, szabályos módon rakasson a kocsijára,

2. kérjen róla műbizonylatot és a kapott igazolást mindig tartsa az autó okmányaival egy helyen.

Hasznos kellékek a terepen 15. - Diffi szuszogó, avagy a differenciálmű szellőző kivezetése

Egy olyan alkatrészről lesz szó, amit sok terepjárós nem ismer, pedig fontos szerepe van, ha komolyabb terepezésre adjuk a fejünket, és nem csak földutakon poroszkálunk. Azzal a többség tisztában van, hogy egy rendes terepjárón elöl és hátul egy-egy differenciálmű dolgozik, melynek alkatrészei olajban forognak. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a differenciálműben forgó alkatrészek súrlódása hőt termel, amitől a diffiben lévő olaj+levegő felmelegedik és tágulni kezd. Ha a diffit légmentesen lezárnák, akkor belül nyomás keletkezne, ami előbb-utóbb megtalálná az útját a kisebb nyomás felé, tehát a szabadba. Mindig a leggyengébb alkatrész enged, ilyen esetben tehát a tömítések, szimeringek mentén a keletkező nyomás kitolná maga előtt az olajat a diffiházból.

Ezt megelőzendő a terepjárógyártók egy szellőzőt helyeznek el a differenciálmű tetején, ami engedi mozogni a táguló levegőt, tehát ha nő a nyomás, levegőt enged ki a diffiházból és fordítva. Ezt a szellőzőt szokták terepjárós körökben szuszogónak becézni. Maga az alkatrész egyszerű és nagyszerű, átlagos közlekedési körülmények között csak előnye van, komolyabb terepjárás során viszont van egy probléma vele. Képzeljük el azt a szituációt, hogy terepen hajtunk már egy ideje, meleg a differenciálmű és benne az olaj is, szépen teszi a dolgát a szuszogó, engedi ki a nyomást. Majd hirtelen egy patakon akarunk átkelni, ami mélyebb, mint a diffink magassága. A meleg diffivel tehát alvázig belegázolunk a hideg vízbe, ami gyorsan visszahűti a diffit, hirtelen megszűnik a nyomás a differenciálmű házában. Csakhogy most nem levegő veszi körül a szuszogót, hanem víz, ami így a levegőzőn keresztül bejut a differenciálmű házába, és ott is marad. És persze ha valami dagonyáról van szó, nem kristálytiszta hegyi patakvízről, akkor valami ocsmány sáros lé marad szuvenírként a házban. Ez a diffiből magától nem tud távozni, így nyilvánvaló, hogy hosszútávon korróziót és fokozott kopást okoz. Jó példa erre az alábbi videó:

A gyártók nem gondolnak erre? Dehogynem. A terepjárók egy részén (nem mindegyiken!) a szuszogót meghosszabbítják egy tömlővel, ami a karosszéria valamely pontjához van rögzítve. Így magasabbra kerül a szuszogó vége, tehát nem okoz problémát az, ha a differenciálművet is ellepi a víz. Az már változó, hogy melyik gyártó milyen magasra vezeti ki a levegőzőt, némelyik az első diffit pl. a tűzfalra, más gyártók az alvázba vagy egyéb helyre, de akadnak típusok, ahol viszonylag alacsony a kivezetés magassága, emiatt célszerű terepjárónk mindkét szuszogójának kivezetését ellenőrizni, és átalakítani, ha túl alacsonynak gondoljuk, vagy tudjuk magunkról, hogy mély vizekben szoktunk gázolni.

A Subaru Libero első diffijének szuszogó kivezetését a piros nyíl mutatja

A szuszogó kivezetésének több módja is lehetséges, először ellenőrizni kell, hogy milyen elven működik a gyári kivezetés. Van, ahol szelepes rendszerű, máshol csak egy szimpla csonk. A legpraktikusabb ötlet, ha egy megfelelő átmérőjű tömlőt rögzítünk a szuszogóra és vezetjük a lehető legmagasabbra. Vannak, akik bevezetik az utastérbe, mások a karosszéria valamely magas pontjához rögzítik a tömlőt. Egy a lényeg: időről időre ellenőrizzük, hogy a tömlő sértetlen-e, nem hasította-e ki kő/susnya. Már csak emiatt is érdemes erős, sérülésre kevésbé hajlamos tömlőben gondolkodni. A kivezetés részletes kivitelezésére láthatunk ötletet az alábbi videón:

+1 jó tanács: ha valamelyik diffin olajszivárgást veszünk észre, érdemes első körben a szuszogóra gyanakodni. Előfordul, hogy eltömődik a levegőző, emiatt a korábban említett módon túlnyomás keletkezik a diffiházon belül (amúgy célszerű a kivezetés végére szűrőt rakni). A probléma orvoslásához érdemes kifújni kompresszorral vagy típustól függően kiszedni (ha ki lehet), átmosni, majd csak eztán cserélni a szivárgó alkatrészeket (tömítés, szimering), különben a probléma hamar visszatérhet.

Hasznos kellékek a terepen 14. - Waffle board, mint tetőcsomagtartó

Hiába van az embernek nagy terepjárója, ha az off-roadhoz szükséges felszerelések elfoglalják a helyet a többi utas vagy a rakomány elől. Egy kisebb terepjárónál meg sokszor eleve csak jelképes méretű a csomagtartó. Hová lehet akkor pakolni? Előbb-utóbb mindenkiben felmerül a tetőcsomagtartó ötlete. A jó minőségű, igazán strapabíró tetőcsomagtartók ára azonban igen borsos lehet, illetve előfordulhat az is, hogy az autó speciális alakja miatt nem nagyon kapható megfelelő típus. Mi lenne tehát, ha az egyik önmentő eszköz egyben csomagtartóként is funkcionálna?

Waffle board, mint tetőcsomagtartó

A korábban már bemutatott waffle board (homokrács) sok szempontból alkalmas lehet erre a célra, hiszen:

• könnyű
• hatalmas teherbírású
• rács szerkezetéből adódóan sok módon szerelhető
• szintén a rács szerkezet miatt könnyen rögzíthető hozzá bármi (gumipókkal, spaniferrel, kötéllel stb.)
• elakadásnál rögtön kéznél van
• tetőcsomagtartóként nem az utasteret koszolja össze, ha sárosan rakjuk a helyére
• nem igényel további befektetést

Ha van tetősín a kocsin, akkor nagyon könnyű a rögzítés, ha nincs, akkor ki kell találni, milyen módon lehet a rácsokat fixálni. Akár lehet fúrni, faragni is, persze nem mindegy, hogy játszós autóról vagy napi használatban lévő városi kocsiról van szó. Ha állandóra tervezzük a waffle boardot a tetőn, arra is érdemes gondolni, nehogy lelopják, mikor este esetleg az utcán parkolunk. Bár egy járórács talán nem tűnik annyira értékes prédának a zsiványok szemében, azért nem árt erre is felkészülni, például lakattal megtámogatva. A zárható rendszereknek viszont van egy olyan veszélye, hogy általában pont akkor nem találjuk a kulcsot vagy szembesülünk a berozsdásodott zárral, amikor tényleg szükségünk lenne az eszközre.

A szárnyas anyával szerszám nélkül lehet rögzíteni és oldani a rácsot

A rácsos szerkezetből adódóan a rakomány rögzítésére is elég sok lehetőség adódik: ilyenkor jönnek jól a kampós végű rögzítőeszközök (gumipók, spanifer stb). Persze kampó nélkül is jól lehet kötözni a rácshoz.

Könnyen rögzíthetők a kampók a rácsos szerkezetnek köszönhetően

Alapigazság, hogy bármit felrakhatunk a tetőre (pótkerék, ásólapát, benzines kanna, ivóvíz stb), de azért nem árt megfontolni néhány dolgot:

• Minden tárgy, ami a csomagtartó helyett a tetőre kerül, magasabbra helyezi az autó súlypontját, tehát nagyobb a borulásveszély.
• Megnő a szélzaj és vele együtt a légellenállás.
• A tetőn védtelen a rakomány. Nem csak a tolvajokra kell gondolni, hanem a faágakra, szúrós növényekre, indákra, valamint az esőre, hóra és sárra is. A tetőre pakolva értelemszerűen nő az autó magassága, így ami alatt tetőcsomagtartó nélkül kényelmesen elfértünk, rakománnyal már problémás lehet.
• El kell dönteni, hogy szükség esetén mit könnyebb a kocsiból kiszedni és mit kényelmesebb a tetőről leemelni. Például a waffle board, mint tetőcsomagtartó univerzális megoldás, de ha konkrétan a rácsra van szükségünk egy elakadás során, és indulás előtt már rápakoltunk negyed tonna rakományt, akkor bizony szívás lesz a mocsár közepén egyesével mindent leszedni a homokrácsról.

Ne feledjük, hogy "magasabb lett" az autó!

A rakomány rögzítésén kívül van még egy kimondottan előnyös felhasználási területe a waffle board alapú tetőcsomagtartónak: magasles. Na nem feltétlenül vadászatra gondolok, de mivel a rács nagy teherbírású, és széles felfekvése miatt sokkal egyenletesebben adja át a terhelést a tetősínnek, így akár "kilátóvá" is alakítható az autó teteje, pl. terepi tájékozódás, természetfotózás, fesztivál "VIP páholy" vagy egyéb felhasználás céljából.

Közel 100 kiló "humán erőforrás" a tetőcsomagtartón - no problem!

Terepjárós kellékek tisztítása

Egy hosszabb havas-saras terepezés, több-kevesebb elakadás és önmentés után az ember örül, ha egészben hazaér, nincs kedve a kellékekkel foglalkozni. Én magam is ha leveszem a hóláncokat, simán bebugyolálom őket egy erre a célra rendszeresített pokrócba, és bedobom a csomagtartóba. A baj az, hogy néha hetekig-hónapokig is ott aszalódnak, mivel nem jut eszembe elővenni és rendesen elcsomagolni őket.

Hónapos kosz az ásólapáton és a hóláncokon is

A kellékek pucolása pedig nem mellékes dolog, ha azt szeretnénk, hogy hosszú élettartamúak legyenek és mindig számítani lehessen rájuk terepen. Ha sokáig borítja őket sár, agyag, hó, koszos latyak, az előbb-utóbb kikezdi őket. A fém felületek például rozsdásodásnak indulnak, de a köteleknek sem tesz jót, ha nedvesek vagy megköt bennük a sár, hiszen csökken a maximális terhelhetőségük. A spanifer és a vontatókötél is hetekig képes a beivott nedvességet magában tartani. Az alábbi képeken jól látható, milyen könnyen rozsdásodásnak indulnak a fém részek:

Persze azért még nem lesz világvége némi felületi rozsdától, de a megkötött sár például a későbbi összeszerelést is nehezíti. A legtöbb terepjárós kelléket magával a terepjáróval együtt lehet tisztítani: a nagynyomású mosó szinte mindenre jó. A hóláncot, ásólapátot, waffle boardot, gyeprácsot, kézi csörlőt is le lehet csapatni, a kiegészítő LED-es lámpákra jutott dzsuvát is pillanatok alatt leszedi az erős vízsugár, a sár pedig szintén kijön a spaniferből, ha megkínáljuk a mosóval. Utóbbinál ne felejtsük el letekerve megszárítani, feltekerve ugyanis baromi sokáig nedves marad.

A kocsiban tartott eszközeinket már csak azért is célszerű tisztán tartani, mert előfordulhat, hogy egyszer nem az erdőben, "játszós üzemmódban" lesz rájuk szükség, hanem mondjuk egy téli havazás során, öltönyben és nyakkendőben. Ilyenkor azért kellemesebb, ha nem totál dzsuvás eszközöket kell használni.

Hasznos kellékek a terepen 13. - Újabb LED-es off-road munkalámpa házilag (+videó)

8 hónap telt el azóta, hogy bemutattam az általam ismert legolcsóbb házi LED-es munkalámpa építésének folyamatát. Azóta rengetegen találtak rá a blogra emiatt, a jelek szerint tehát sokakat érdekel a házi "fénycsinálás". Engem is folyamatosan foglalkoztat, hogyan lehet hatékonyan és olcsón további fényt teremteni a terepi barangolások alkalmával, hiszen a fényerőből sosem elég. A most ismertetésre kerülő LED egy újabb lehetőség erre. A részletes építési lépések bemutatásától eltekintenék, hiszen szinte minden szempontból ugyanarról van szó, mint amit a LED-es tolatófény építésénél egyszer már leírtam, csupán az alapanyag más. Aki tehát a pontos útmutatót keresi, a fenti linken található szöveggel kezdje az olvasást.

Az eltelt idő alatt olcsóbbak lettek a fényforrások és egyre inkább a COB LED-ek felé tendál a piac. A COB (chip on board) technológia lényege és legnagyobb előnye, hogy több kisebb LED-et integrálnak egy felületre, fényük összeadódik, a korábbi megoldásokkal szemben viszont nagyobb felületen képesek a hőt leadni, így könnyebb a hűtésükről gondoskodni, valamint jobban is bírják a magasabb üzemi hőmérsékletet. A módszer további előnye, hogy bizonyos technikai határok között tetszőleges nagyságig skálázható a fényforrás mérete és fényereje, egyszerűen nagyobb lemezre több LED-et kell ültetni és kész.

Jöjjön tehát a legújabb kedvenc, a specifikáció szerint 10 Wattos, 1000 lumenre képes LED csík (LED strip):

COB LED csík (10W, 1000 lumen)

A hong kongi áruház adatai szerint ez a 7.6$-os (kb. 1700 Ft-os) fényforrás 12-14 Voltos tápfeszültséggel érzi jól magát, ami pont ideális lenne autóba, hiszen akár direktbe (közvetlenül az akkumulátorra) is lehetne kötni, nem kellene hozzá kiegészítő elektronika. Egy jó állapotban lévő generátor ugyanis maximum 14.4 Voltos feszültséget állít elő, elektromos fogyasztókkal ez az érték pedig valahol 13.4-14.0 Volt között mozog. Szóval az elképzelés nem rossz, a valóság azért kevésbé ilyen egyszerű, de ezt mindjárt részletesebben is kifejtem.

A fenti képen látható LED egyik legnagyobb előnye, hogy pici. Nagyon pici. Konkrétan 12 x 1 cm, emiatt könnyen lehet mindenféle kendácshoz használni, akár hűtőrácsba eldugni, beltérbe plusz fénynek, alvázra, motorháztetőre szerelőfénynek stb. A kis méret ellenére viszont nagy hőleadó felülettel rendelkezik. Számoljunk csak! A múltkor bemutatott 10 Wattos LED alapterülete 2 x 2 cm, vagyis 4 cm2. A fenti 10 Wattos LED csík 12 x 1 = 12 cm2-nek köszönhetően háromszor hőleadó felülettel rendelkezik. Ha jól számoltam, 48 darab apró LED alkotja a csíkot, ezek együtt produkálják az 1000 lument.

Kivitelezés:

A korábban már bemutatott módon, 1 méter hosszú, 15x15 mm-es keresztmetszetű alumínium zártszelvényre (1 mm-es falvastagság) dolgoztam fel a LED-eket, ez biztosítja a rögzítést és a hűtőközeget. A két LED csík közé a korábbról már ismerős "kocka" LED-ből került 2 darab. Gondoltam egy merészet, és rögtön popszegeccsel dobtam fel a zártszelvényre, előtte persze hőátadó pasztával megkentem, enélkül nem szabad LED-et rögzíteni. Természetesen lehet hőátadó kétoldalas ragasztócsíkkal vagy hőátadó ragasztópasztával is dolgozni, engem most a kíváncsiság vitt a popszegecs felé, így még nem rögzítettem LED-et, ráadásul a LED csíkon adja magát a két furat.

A hőátadó paszta használata elengedhetetlen a megfelelő hűtés érdekében

A csík mindkét felén van betáplálási pont, bármelyik szabadon használható, és bármelyikről tovább lehet vinni a delejt másik LED-hez (ettől még nem sorba lesznek kötve, hanem párhuzamosan, csak egy csomó drótot és kábeldugdosást lehet vele spórolni). A forrasztásra kevés hely van és a két pólus is közel van egymáshoz, ezért célszerű a forrasztás után valami ragasztóval (pl. ragasztópisztoly használata) vagy sziloplaszttal kinyomni a két végén a betáplálás környékét, ez véd a sérüléstől, rövidzártól.

Betáplálási és rögzítési lehetőség

Áramellátás:

Ez a legfurcsább része a projektnek. A forgalmazó azt írja a termék adatlapján, hogy Rated voltage: 12-14V, Current: 720 mA. Kimérve a karakterisztikáját kijelenthető, hogy az adatlap ebben a formában nem teljesen oké. Különböző feszültségeken vizsgáltam a felvett áramot, és az alábbi görbét kaptam:

Ebből jól látszik, hogy már 12 Volton 700 mA-t zabál, 12.7 Voltnál pedig már átlépi az 1000 mA-t (1 Ampert). 14 Volton az áramerősség 1.65 Amper, vagyis több, mint duplája a megadott értéknek. 14.4 Volton pedig 1.9 Ampert pipál a jószág. Viszont az az érdekes, hogy a fényerő viszonylag egyenletesen nő az áramerősséggel, és nem száll el az U-I görbe, vagyis nem lesz hirtelen meredek, ami arra enged következtetni, hogy megfelelő hűtéssel talán bírni fogja ezt a terhelést. Mindenesetre már egy ideje közvetlenül táplálom az autó elektromos hálózatáról, és eddig túlélte, bírja. Ez persze annak is köszönhető, hogy megfelelő a hűtése.

Hőtermelés, hűtés:
A fenti grafikon alapján egyszerűen kiszámolható, hogy 12.8 Voltnál 13 Watt fölötti a teljesítménye, 14 Volton 23 Watt, 14.4 Volton 27 Watt körüli a fogyasztás. Álló és járó motor között tehát dupla lenne a teljesítménybeli különbség, ennyivel viszont nem ad több fényt 14.4 Volton.
Az biztos, hogy 14 Volt körül rohadt sok hőt termel a LED csík. A zártszelvényre 4 LED-et raktam, 2 kocka LED-et (10 Wattos darabok) és 2 LED csíkot. 11 centire a két szélétől helyeztem el a két csíkot, középre meg a 2 kockát, a LED-ek között pedig kb. 17 centi távolságot hagytam. Így álló helyzetben (menetszél nélkül) az 1 méteres alu zártszelvény éppen elég a kb. 60 Watt hűtésére, az egész idom teljesen átveszi a hőt, mindenhol jó meleg lesz (50-60°C környéke).
Mértem a LED csík hőmérsékletét is, 14.2 Volton járattam a LED-eket közel 5 órán át. Már 10-15 perc után beállt az egyensúly, átlagos szobahőmérsékleten 85-105°C között tartható LED a fent vázolt hűtési rendszerrel. Állítólag a COB technológiájú LED-ek tartósan is bírják a 100 fokot, remélem ez igaz, mert szükség van erre a tulajdonságra. Az is igaz, hogy a menetszél nagyon sokat segít. Már szájjal fújva akár 15-20°C-ot lehet rajta hűteni pár másodperc alatt, valós outdoor körülmények között pedig a menetszél kordában tartja a melegedést. A mostani 0°C körüli hőmérsékleten már kisebb sebesség mellett is csak éppen langyos a LED és a zártszelvény. Álló helyzetben pedig több órán keresztül hajtva sem döglött meg a LED, igaz a túlhajtás minden LED élettartamát jelentősen csökkenti. Mondjuk egy átlagos halogén izzónál valószínűleg így is tartósabb lehet.
Az eddigi tapasztalatok alapján tehát arra tippelek, hogy ez a LED csík hajtható közvetlenül az autó elektromos hálózatáról, nem szükséges IC-vel korlátozni az általa felvett áramot. Ennek viszont alapfeltétele a megfelelő hűtés, célszerű tehát hőmérővel ellenőrizni az álló helyzetben és haladás közben mérhető hőmérsékleteket.

Fényerő, sugárzási szög, tesztfotók:
A legfontosabb kérdés persze az, hogy mekkora fénye van a jószágnak? Elég nagy. Az alábbi tesztképeket a jó állapotú fényszórókban Osram Silverlight izzók voltak, a LED-eket tartalmazó zártszelvényt pedig közvetlenül a fényszórók alá tettem. A 10 Wattos kocka LED-ek a fotózás során nem voltak felkapcsolva (azok fényerejét a múltkori világításról már jól ismerjük), csak a LED csíkok. Viszonyítási alapnak ott a tompított fényszóró 2x55 Wattos H4-es fénye, reflektor üzemmódban pedig 2x55 Watt H1-es és 2x60 Watt H4-es halogén fény vetül az útra. Ehhez képest lehet értelmezni a LED-ek fényerejét, amik a kb. 14 Voltos feszültség miatt 2x23 Wattot fogyasztanak (járó motor mellett készültek a képek). Mindegyik kép manuális üzemmódban, azonos expozíciós beállításokkal készült (ISO 200, 20 sec, F8). A felszerelés egy Pentax K10D fényképezőgépből, egy Sigma EX 17-35mm f2.8-4 objektívből, valamint egy állványból állt. A gépet az autótól balra állítottam fel, íme az eredmény:

LED csík és halogén izzók fényerejének összehasonlítása

Jól látszik, hogy a LED csík terítőfényként üzemel, tehát a tér minden irányába ontja a fényt. Ez nem csoda, hiszen elsősorban beltéri világításokba szánják (konyha, nappali stb). Csak a LED-eket használva (1. kép) is szép fényt kapunk, de azért picit csalóka a fotó: távolra csak a halogén tompított és távolsági fényszóró világít, tehát a LED csík inkább az előttünk/mellettünk lévő út, terep stb. megvilágítására jó, terítőfényként, munkalámpa jelleggel. Arra viszont igen hasznos.

Színhőmérséklet:
Nagyon leegyszerűsítve a színhőmérséklet azt mondja meg, hogy az adott (elvileg fehér) fényt hidegebb vagy melegebb árnyalatúnak érezzük-e. Minél nagyobb a Kelvinben megadott érték, annál hidegebb, kékbe hajló színe van a LED-nek, minél kisebb a színhőmérséklete, annál melegebb, sárgás árnyalatról beszélhetünk. Nehéz volt látatlanban megsaccolni, hogy az adatlapon megadott 3000K-es színhőmérséklet végül mennyire lesz sárgás a gyakorlatban, hiszen a LED-eknél ez gyártónként változik, sajnos nem teljesen korrekt módon adják meg a LED-re jellemző értéket. A fenti fotók alapján már jól látható, hogy meleg, de nem túl sárga a fénye, kb. a halogén izzóval azonos színhőmérsékletű. A viszonyítás kedvéért csináltam egy olyan képet, ahol felkapcsoltam a 6500K-es színhőmérsékletű, 10 Wattos kocka LED-eket is. Itt eléggé kiütközik a különbség, a 6500K hideg fehér, sőt picit kékbe hajlik:

Eltérő színhőmérsékletű fényforrások

Árak, változatok:
A fent bemutatott 3000K-es LED csík 7.6$-ba kerül, mennyiségi kedvezmény pedig már 3 darabtól jár: ekkor 6.6$-ért számolják darabját. Aki inkább a hidegebb fényeket szereti, annak a 6500 Kelvines LED csíkban érdemes gondolkodnia, ennek ára 8.5$, három darabtól pedig 7.4$. Ez azt jelenti, 10000 Ft-ból ki lehet hozni 4-6 darabot a kocsi orrára, a 4000-6000 lumen pedig már korrekt világosságot csinál.

Az elején említettem, hogy egyre olcsóbbak és gyakoribbak az 1000 lumen környéki LED-ek. Míg a korábbi projektnél bemutatott 750 lumenes "kocka" LED 6$ volt, addig ma 1000 lumenes kocka LED-et kapni 4.7-4.9$-ért (attól függően, hogy 6500 vagy 3300K-es változatot akarunk). Ha szúrófényben gondolkodunk, akkor is olcsóbb lett az élet: a sokféle olcsó fókuszáló optika miatt ajánlott Cree XM-L LED 8.9$ helyett már 6.3$-ért elérhető. Mondhatnánk, hogy 1-2$ nem nagy pénz, de ha azt nézzük, a 20-30%-os árcsökkenés miatt feltétlenül olcsóbban építhetők több LED-ből álló projektek, és ez kedvező a házi kendácsolók számára.

Tesztvideó:
Bár régi, olcsó DV kamerával nehéz jó minőségben összehasonlító felvételt készíteni, az alábbi videó talán érzékelteti, mit tud a LED. A tolatófény 1db kocka LED-ből (kb. 10 Watt), a kocsi orrán lévő fénysor pedig 2 db kocka LED és 2 db LED csíkból áll (kb. 60 Watt).

Egy ötletes LED fénysor Suzuki Samuraira

Korábban már beszámoltam róla, hogy a LED-esítésről szóló írás alapján mások is megépítették LED-es lámpáikat. Egy újabb megoldást mutatok be SSJ jóvoltából, aki Suzuki terepjáróját látta el tetőfénnyel (a fotók is tőle származnak, köszönet érte).

Az Ivwi által kipróbált 4 LED-es felállást választotta, Cree XM-L T6-os fényforrások kerültek a fénysorba. Úgy tűnik, hogy szerencsés ez a felállás, mert a melegedés itt sem jelentkezett komoly problémaként, idézem:

"Mérni nem tudtam mert nincs hozzá műszerem, tapintásra nem éreztem, hogy melegedett volna."

A hűtésről egyszerű hűtőborda gondoskodik, SSJ a HEStore.hu-ról is rendelhető típust vágta ketté, majd ezekre lettek felragasztva a LED-ek.

4 db Cree XM-L T6 LED sorba kötve

Egyszerű, olcsó hűtőborda a LED-ek alá

A fénytereléshez a jól bevált hong kongi oldalról rendelt reflektorokat:

Cree XM-L T6 LED és hozzá való reflektor

Reflektor ül a LED-en

Készül a szendvics:

LED ragasztása a hűtőbordára

És most jön a rafinéria: a LED-ek egy 40x80 mm-es zártszelvénybe süllyesztve kaptak helyet, maga a zártszelvény pedig egyben tetősín a kocsi tetején!

40x80-as zártszelvény

A LED és a vezetékezés is a zártszelvényben kapott helyet

A LED zártszelvényen belüli rögzítéséről SSJ így írt: "alulról csavaroztam meg egy darab hármas süllyesztett fejű átmenő csavarral, hogy esetleg oldalirányba lehessen állítani, a tetősínnek van annyi játéka, hogy lehessen buktatni rajta egy keveset, bár nem sok változást tapasztaltam a vízszinteshez képest 2-3mm sem számit."

LED beépítve a zártszelvénybe

 Hogy ne menjen tele dzsuvával a zártszelvény, minden LED elé plexiből kivágott és festett burkolat került. Így kimondottan kellemes látványt nyújt a fénysor, ráadásul tényleg elkerülhető a por, víz, növények bejutása.

Plexi a LED-ek előtt

Diszkréten megbújó lámpák

A fent vázolt megoldásnak köszönhetően szép, mégsem feltűnő lámpasor az eredmény. Elsőre meg sem mondaná az ember, hogy 4 LED figyel a tetőn:

Természetesen meg lett hajtva a LED fénysor az éjszakában, így össze is lehet hasonlítani a különböző fényforrásokat. LED - tompított - távolsági (reflektor) - és all in a sorrend:

A  képek magukért beszélnek, jó fénye van a "háztájinak". Említést érdemel még a színhőmérséklet, SSJ így foglalja össze: "a fénnyel kapcsolatban még annyi a tapasztalat, amit a fotók nem biztos hogy visszaadnak, az a kékes fény." A gyártó által megadott 6300K-es színhőmérséklet tehát reálisnak tűnik, nagyon hideg, enyhén kékes beütésű fehér fényről van szó.

A fent vázolt megoldásból tehát jó ötleteket lehet meríteni, köszönet SSJ-nek, hogy megmutatta az elkészült LED sorát. Egyúttal buzdítok mindenkit arra, hogy bátran küldjön képeket saját LED-es lámpaépítéséről, hiszen hasznos segítség lehet a többi terepjárós kollégának a "fénycsinálás" terén.

Téli barangolás - Subaru Libero 4WD ismét a hóban

Az előző télhez hasonlóan idén is az év elején érkezett meg az első igazi havazás felénk. Megint felkapott lett a hólánc felszerelési útmutató, mi pedig ismét "megsétáltattuk" a kis Subarut a friss hóban.

A havas erdő persze adott némi kihívást, hiszen a látszólag nem túl mély hó alatt elég sok helyen átázott agyag fogadott, még szerencse, hogy időben felraktuk a hóláncokat, így "kapálógép üzemmódban" ugyan, de sikerült túljutni a trükkösebb szakaszokon is (erre látható példa az alábbi videón 0:50-től).
A mostani hó már olvadásnak indult, de az előttünk álló hétre mondanak még havazást, így aki erről a hétvégéről lemaradt, hamarosan bepótolhatja az összkerekes havas barangolást. Megéri.

Gagyi halogén izzó vs. minőségi halogén izzó

Mielőtt újabb házi LED-es terepi világítás bemutatásába kezdenék, rövid bejegyzés egy apró, de nem mellékes dologról: mi a különbség a gagyi, noname halogén izzók és a márkás izzók között? A reklám szerint nagyobb fény, tartósabb konstrukció stb, de szerintem alapvetően a precíz kivitelezés az, ami miatt érdemes a drágább, neves gyártótól származó izzókat választani. Gimnáziumi fizika ismereteket felidézve mindenkinek rémlik valami a lámpák vetítési képéről, ha más nem, hát a parabolatükörről az, hogy a fókuszpontba helyezett fényforrás fénysugarait párhuzamosítja, ezért használják fényszórók alapjául. Valójában a paraboloidnál bonyolultabb alakúak a mai autólámpák foncsorai, de az elv ugyanaz: a halogén izzók méreteit úgy határozzák meg szabványok által, hogy az izzószál pont az optikai rendszer fókuszpontjába essen, így jön létre a megfelelő tükröződés.

Hagyományos lámpatest vetítési módja

Projektoros lámpatest vetítési módja

A fenti ábrákon jól látszik, hogy az öregebb autók sima tükrös rendszere és a modernebbek projektoros megoldása is arra épül, hogy az izzószál pontosan meghatározott helyen sugározza magából a fényt. Az izzógyártónak tehát egyetlen feladata van: a szabványnak megfelelően pontosan megtervezni és legyártani az izzót. Ezen a ponton tapasztalható nagy különbség a gagyi és a minőségi termék között. Az alábbi képen két H4-es izzó látható, balra egy noname, jobbra pedig egy Hella Light Power +50%:

 

Balra noname, jobbra Hella Light Power +50% izzó - a különbség feltűnő

Bár nem tökéletesen ugyanabból a szögből készült mindkét fotó, mégis méregetés nélkül is jól látszik, hogy a két izzónak még véletlenül sem ugyanott található a két izzószála. Ebből adódóan a lámpatest vetített képe sem lesz ugyanolyan a két termékkel. Elég nagy a különbség, főleg annak fényében, hogy bárki számára hozzáférhető a méretezés, a foglalattól kezdve az izzószálak pontos pozíciójáig:

H4 izzó méretezése

H4 izzószálainak pozícionálása

És ez csak két részlet, akit komolyabban érdekel a téma, az UNECE 188 oldalas dokumentációjában megtalálja a különböző izzótípusokról az összes fontos információt. Ezek után talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy a Hella izzója jobban muzsikál az autóban. Egyébként ugyanezen okok miatt vakít a halogén izzóra tervezett fényszórókba utólag belekendácsolt gagyi xenon is, hiszen rossz helyen keletkezik az ív, így fényének egy részét nem jó helyre (pl. az útra) vetít a lámpatest, hanem a másik autós arcába. Célszerű tehát a minőségi gyártóktól származó fényforrásokat választani.