Beköszöntött a tél, jönnek a tartós nappali mínuszok. Időszerű tehát a fagyállókról is néhány szót ejteni. Az elején röviden némi tudományoskodás, majd gyakorlati tanácsok a megfelelő fagyálló kiválasztására, fagykár elkerülésére, hűtőrendszer karbantartására.
A fagyálló szerepe
A legtöbb fagyálló alapját az etilén-glikol képezi, mely érdekes vegyület: tömény állapotban csak -10°C-ig fagyálló, de ahogy higítják, egyre alacsonyabb hőmérsékleten kezd fagyni. Amikor eléri a 70% etilén-glikol és 30% víz keverési arányt, akkor a legjobb a fagyálló képessége: -72°C-ig bírja a strapát. A boltban kapható fagyálló koncentrátum (aminek a flakonjára -72°C van írva) tehát valójában nem tömény etilén-glikol, hanem már higított matéria. Ezt ha tovább higítjuk, akkor egyre csökken a dermedéspont, kb. 50% körül éri el a -40°C-ot, 20%-os higításban pedig már -10°C-on elkezd fagyni.
Nem csak azért kell fagyállót használnunk télen, mert az nem fagy be,
hanem azért is, mert a fagyálló adalékanyagainak köszönhetően nem teszi
tönkre a hűtőrendszerünket. A
hűtő mosásával, tisztításával foglalkozó bejegyzésben már említésre került, hogy az ioncserélt víz és a csapvíz is korrózióhoz (mondhatnánk, hogy rozsdásodáshoz, de színesfémek esetében inkább a korrózió a megfelelő kifejezés) vezet, utóbbi pedig vízkövesedést is okoz. De a fagyálló összetétele sem mellékes. A kémia iróniája, hogy a nyers etilén-glikol is durván hajlamos a korrózióra, ezért különféle adalékokkal (úgynevezett inhibitorokkal, ami magyarul vegyi folyamatot gátló anyagokat jelent) veszik el a kedvét a hűtő megrágcsálásától. Ebből már látható, hogy fagyálló és fagyálló között is van különbség, ugyanúgy, ahogy a motorolajok esetében is általában az adalékolás jelenti a lényegi eltérést.
Felkészülés a téli fagyokra
1. Az első és legfontosabb lépés a kocsiban lévő fagyálló dermedéspontjának ellenőrzése. Ha desztvíz (becsületes nevén ioncserélt víz) vagy csapvíz van a hűtőben, máris ugorhatunk a következő lépésre. A desztvíz/csapvíz kapcsán azért érdemes megemlíteni, hogy ezek sem fagynak be olyan könnyen, ha egy kevés fagyálló van a hűtőkörben. Természetesen jég lesz belőlük -10-15°C alatt, de 0°C és -5°C között csak enyhe kásásodásnak indulnak, persze ez erősen függ attól, hogy mennyi fagyálló milyen mennyiségű vízzel keveredik a hűtőben.
A dermedéspont mérésére több módszer is létezik. A legegyszerűbb az úszós holmi, egy ötszázasért bármelyik Tesco/Auchan és társaiban kapható, de teljesen megbízhatatlan, magam is próbálkoztam ilyennel, kb. 15°C-os hibahatárral sikerült meghatározni a dermedéspontot, ami nyilván nem elfogadható pontosság.
 |
| Olcsó, de használhatatlan dermedéspont mérő (fagyállómérő néven fut) |
Ennél sokkal kifinomultabb (és persze drágább, hiszen a legolcsóbb darabok is 10-15e Ft-nál kezdődnek) az optikai elvre épülő kézi refraktométer, amellyel már tényleg kellő pontossággal lemérhető a kocsiban lévő hűtőfolyadék fagyálló képessége. Az eszközbe néhány csepp hűtőfolyadék-minta elég. Arra azonban figyelni kell, hogy csak direkt etilén-glikolhoz kalibrált típust használjunk, ugyanis más iparágakban (pl. mezőgazdaság), más vegyületekhez is elérhető ilyen refraktométer, ami etilén-glikollal fals eredményt mutat. A legtöbb benzinkúton kézi refraktométerrel ingyenesen elvégzik a mérést. Ha nem akarunk benzinkútra járni, de sokalljuk a készülék árát, akkor a legegyszerűbb, ha biztosan -35°C-ra kevert fagyállóval töltjük fel az autót, abból baj nem lehet.
 |
| Kézi refraktométer - elegendő pontossággal meghatározható vele a dermedéspont |
Ha -20°C-nál nagyobb (melegebb) értéket kapunk, akkor érdemes elvégezni a hűtőfolyadék teljes cseréjét. Ha -30°C alatti (tehát hidegebb) a dermedéspont, akkor hazai körülmények között biztosan ellátja majd feladatát, de a gyártók 3-5 évente cserét javasolnak, ugyanis a fagyálló komplex vegyülete is előbb-utóbb szétesik, romlanak tulajdonságai. Ebben van némi igazság (még ha kicsit el is van túlozva ez a "cseréljünk minden folyadékot minden héten" dolog), aki engedett már le 10-15 éve nem cserélt fagyállót, láthatta a különbséget az újhoz képest.
2. Fagyálló cseréje. Amit nem érdemes csinálni: rátölteni. Sokan elkövetik a hibát, hogy betöltenek tömény fagyálló koncentrátumot (-72°C) a kiegyenlítőtartályba, aztán elintézettnek tekintik a dolgot. Ez több szempontból is ostobaság: egy terepjáróban legalább 8-10 liter hűtőfolyadék van, de akad, amelyikbe 20 liter kell. A kiegyenlítő vagy tágulási tartályok általában 1 liter befogadására alkalmasak, tehát a két szám arányából jól látszik, hogy csak desztvíz/csapvíz "fagyállóvá tételéhez" nem elegendő 1 liter fagyálló. Arról nem is beszélve, hogy a kiegyenlítőtartályból csak kis mennyiségű folyadék kerül a hűtőkörbe (hiszen csak a hőtágulás és nyomás kompenzálására mozog benne némi folyadék), rengeteg kilométert kell a kocsiba rakni, amire helyet cserél a hűtőkör lötyije a tartály folyadékával. És akkor még nem is keveredett el tökéletesen a koncentrátum a vízzel. Nem véletlen tehát, hogy a koncentrátumok gyártói is felhívják az autós figyelmét arra, hogy csak higítva szabad az autóba tölteni, töményen nem.
 |
| Nem elég csak a tartályon keresztül rátölteni |
A legjobb módszer tehát a teljes leengedés és feltöltés. Ha koszosnak tűnik a hűtő, vagy a hűtés/fűtés terén vannak problémák, akkor egyben megejthető a hűtőrendszer átöblítése, pucolása is.
Ennek módszeréről korábban már volt szó. A hűtőfolyadék cseréjével kapcsolatban nagyon fontos átismételni, hogy a legtöbb autó esetében nem tudjuk leengedni a kocsiban lévő
teljes folyadékmennyiséget. A blog alapját szolgáltató Subarunál például a 6 literből kb. 3-3.5 liter jön ki a leeresztés során, ha sík terepen próbáljuk kicsurgatni belőle a lötyit, a másik autómnál 9 literből 5 liter távozott a leeresztőcsavar megoldása után. Ha tehát előzőleg csak víz volt a hűtőkörben, akkor hiába engedem le és töltöm fel -35°C-os fagyállóval, ezt fel fogja higítani a kocsiban maradt víz. Nem véletlenül szokták tanácsolni vízzel feltöltött autók esetében, hogy egymás után rövid időn/távon (500-1000 km) belül kétszer engedjék le és töltsék fel fagyállóval a hűtőkört, hiszen így kiküszöbölhető a rendszerben lévő víz higító hatása. Ne felejtsük azt a trükköt se, hogy ha túlságosan begyógyult a leeresztőcsavar, akkor le lehet húzni a hűtőbordára csatlakozó alsó vízcsövet, ugyanúgy ki fog folyni minden.
3. Melyik fagyállót válasszam? Elég sok tévhit és butaság terjed az interneten a témával kapcsolatban, pedig a dolog egyszerű. A régi ('80-as évekből, korai '90-es évekből származó) autókat gyakran réz hűtővel, a mai autókat szinte kivétel nélkül alumínium hűtővel szerelik. A két anyag eltérő "törődést" igényel, az alumínium elvileg kényesebb, de. Ne feledjük, hogy a hűtőradiátor csak egy része a hűtőkörnek, emellett a fagyálló áthalad a motorblokkon és a hengerfejen is, melyek anyaga igen változatos lehet, az acéltól a különféle öntvényeken át az alumíniumig bármi lehet, tehát nem elég a hűtőre koncentrálni, nem árt tudni, hogy miből van a blokk és a hengerfej.
A másik problémaforrás, hogy a gyártók bevezették a színes fagyállókat, amivel elvileg az autós dolgát akarták megkönnyíteni a megfelelő fagyálló kiválasztásánál, de mivel nem alakult ki egységes szabvány a színeket illetően, így kis túlzással ahány autógyár, annyi színkód. Vagyis hiába említi az autó kézikönyve, hogy a az autógyártó piros lötyije való bele, egy másik gyár piros folyadéka nem biztos, hogy jó lesz.
 |
| Ne a színek, hanem a gyártói jóváhagyások alapján döntsünk! |
Ezért a legjobb megoldás továbbra is a gyártói jóváhagyások böngészése. Egy fagyálló flakonján ilyesmi feliratokkal találkozhatunk: VW/Audi/Seat/Skoda TL744-D, Ford/Jaguar WSS-M97B44-D, Suzuki-Santana Motors, Opel/Saab Mercedes-Benz 325.3, Cummins IS series & N14, Jaguar CMR 8229,. Aston Martin, Land-Rover, Mazda, Rover, Mitsubishi Heavy Industry, MAN 324 SNF, John Deere, JASO M325, NATO S-759, SAE J1034 stb.
Mindegyik egy-egy gyártó vagy szervezet szabványa, értelemszerűen akkor tölthető a hűtőfolyadék az autónkba, ha ilyen szabványt ír elő az autógyártó. Persze nem kell azért olyan túl komolyan venni a dolgot, főleg idősebb autóknál, ahol még nem írtak elő speciális szabványú folyadékokat. A legtöbb esetben a csomagoláson szerepel, hogy alumínium hűtőhöz jó-e. Ha igen, nagy valószínűséggel korszerű fagyállóról van szó, ami betölthető mai és öreg terepjáróba is. Furcsa, de az is bizakodásra adhat okot, ha a csomagoláson sorolják, hogy mi
nincs benne: a foszfát, bór, nitrit, szilikát stb. mentes fagyállók korszerű inhibitorokkal rendelkeznek, amik a kényes fémekben sem tesznek kárt.
És melyik gyártó fagyállóját vegyük le a polcról? Ez már részben ugyanolyan hitkérdés, mint a motorolaj választása. Ami biztos, hogy a neves gyártók (általában motorolajban is utazó cégekről van szó) termékeiben nem fogunk csalódni. Általában elmondható, hogy amelyik fagyálló flakonján kellően sok gyártói jóváhagyás olvasható, az valószínűleg minőségi termék. Az én véleményem az, hogy a teszkós kategóriájú, nulla jóváhagyást felmutató, nem aluhoz való lötyin kívül bármi mehet bármilyen hűtőbe. Egy nem pont a hűtőnkbe való folyadéknál nagyságrendekkel több és gyorsabb kárt tudni okozni az, ha pl. fagyálló helyett vízzel járunk. Sajnos sokan gondolják még ma is azt, hogy a fagyállóra csak télen van szükség, nyáron nyugodtan mehet csapvízzel/desztvízel a jószág.
4. Fagykárok. Ha fagyálló nélkül vágunk neki a télnek, elég sok alkatrészben kárt tehetünk. Még be sem kell indítani az autót ahhoz, megtörténjen a baj. Általános iskolás tananyag, hogy a megfagyó víz térfogata jelentősen megnő, tehát a jégnek több hely kell, mint az "alapanyagául" szolgáló víznek. Egy zárt hűtőkör esetén könnyű belátni, hogy a terjeszkedni vágyó jég akadályokba ütközik, amit előbb-utóbb szétnyom. A leggyengébb láncszem elve alapján a jég áldozatául eshet például a hűtőradiátor, ahol eleve vékony csövecskékben pihen a folyadék, valamint az újabb típusokon műanyagból van a borda teteje, ez is könnyen el tudja engedni magát. A gumicsövek sem képesek a végtelenségig tágulni,a műanyag tartályt szintén könnyen repesztheti el a fagy.
A blokk és a hengerfej sincs biztonságban, a jég deformálhatja vagy megrepesztheti a fémet, a fagydugók nem mindig mentik meg a szerkezetet:
 |
| Jég által megrepesztett hengerfej |
 |
| A jég Mazda RX-7-ben végzett pusztítása |
Ha fagyott motort próbálunk indítani, tovább súlyosbíthatjuk a helyzetet. A vízpumpát általában a vezérműszíj hajtja meg. A legjobb esetben indítózáskor a jég megfogja a pumpát, az a szíjat, a szíj pedig a főtengelyt, így az önindító nem tudja megtekerni a motort. Rosszabb esetben kellően erős az önindító, így vagy a pumpa lapátjai károsodnak a tömör jégben, vagy a vezérműszíj csúszik meg az álló pumpán, lefogazva a szíjat, aminek az az eredménye, hogy a főtengely és a vezérműtengely önálló életet kezd élni, tehát konstrukciótól függően a szelepek beleverhetnek a dugattyúkba, görbülhetnek a szelepek, lyukadhatnak a dugattyúk, valamint az összes horror elképzelhető, amit az ember "vezérműszíj szakadás" címszó alatt talál az interneten.
 |
| Az ilyen tömör jég miatt megfeszülő vízpumpa simán lefogazhatja a vezérműszíjat |
Ezek a rémségek nem szükségszerűen történnek meg befagyott hűtőkör esetén, de benne vannak a pakliban. Érdemes számolni: 10-20 liter fagyálló sem kerül többe 10-20e Ft-nál, és bőven elég 5-6 évente cserélni. Egy szétrepedő hűtőcső ezres nagyságrend, egy jég miatt szétnyílt hűtőradiátor foltozása 10e körül kezdődik, ha cserélni kell, típustól függően 15-80e Ft az utángyártott. Egy hengerfejrepedés foltozása 35-70e Ft-os nagyságrend, bontott hengerfej terepjáróba 40-130e Ft körül mozog, cseréjéhez új tömítéskészlet is kell (10-30e Ft). Szakadó vezérműszíj miatti galibák javítási költsége elérheti (vagy meg is haladhatja) a fél millió Forintot. Ennek fényében máris nem olyan nagy költség egy teljes fagyállócsere.
Nem jó ötlet az sem, ha leengedjük a vizet és üresen hagyjuk a hűtőkört,
ilyenkor ugyanis gyorsan beindul a korrózió a rendszerben.
5. Milyen gyakran cseréljem? Nyilván a fagyállógyártók 2-3 évente ajánlják a cserét, az autógyárak pedig eléggé eltérő intervallumokat adnak meg kezelési útmutatójukban. A motorolajhoz hasonlóan nem feltétlenül évben érdemes gondolkodni, megtett kilométerben is meg lehet fogalmazni a lötyi életciklusának végét. Mert a motorolajhoz hasonlóan a fagyálló sem tökéletesen stabil vegyület, a folyamatosan változó hőterhelés hatására azért előbb-utóbb elfáradnak az inhibitorok, és bár a dermedéspont nem csökken jelentősen, a fagyálló egyéb tulajdonságai (pl. korrózió okozására való hajlam) megváltozhatnak. Nem véletlen, hogy a kutató fejlesztések is ebbe az irányba mozdultak el. A korszerűbb fagyállók (szerves savas technológia) adalékai például tovább bírják, általában 5 évet vagy 200-250e km futásteljesítményt adnak meg csereintervallumnak, míg a hagyományos lötyiknél ez max. 2-3 év vagy 70-100e km. Az a véleményem, hogy egy tiszta hűtőrendszerben nem indokolt 5 évnél gyakrabban cserélni, egy korábban már (pl. csapvízzel) leamortizált, koszos, rozsdás hűtőben viszont érdemes sűrűbben megejteni a teljes leeresztés-feltöltés ciklust.
6. Keverhetők-e a különböző fagyállók? Bizonyos korlátok között igen, bár a gyártók általában nem ajánlják. Nyilván egy minőségi, alumínium hűtőkhöz való fagyállót nem szerencsés valami noname vacakkal keverni, ugyanígy egy hagyományos és egy szerves savas technológiával készült löttyöt sem praktikus keverni, hiszen más az adalékolás, az eltérő inhibitorok közötti kémiai kapcsolat pedig kiszámíthatatlan. Mondjuk ez is valószínűleg durván túl van spilázva, nem hinném, hogy tényleg kimutatható mértékű problémát okozna a mixelés. Sokkal többet árt az autónak, ha pl. a szivárgó fagyállót desztvízzel vagy csapvízzel pótolja a "lelkiismeretes" tulajdonos.
+1 tipp: télen fagyállót vigyünk magunkkal terepre, ne desztvizet. Ha véletlenül valamiért szivárogni kezd a hűtőrendszerünk vagy szimplán kilyukad a hűtő az erdőben,
befoltozhatjuk, de a hiányt célszerű fagyállóval pótolni, hiszen a desztvizes rátöltéssel csökkentjük a fagyálló dermedéspontját. Ennél kellemetlenebb pedig az a mellékhatás, hogy pl. az 5 literes ioncserélt víz a csomagtartóban szintén befagy, ha nem fagyvédett garázsban tároljuk az autót, és a megfagyó desztvíz hajlamos arra, hogy szétnyomja a flakonját. Így amikor 0°C fölé emelkedik a nappali hőmérséklet, gyönyörűen beleolvad 5 liter víz a kárpitba. Nem jó buli.
