2013. november 16., szombat

Sötétítésről világosan 1. rész - a fóliázás jogi háttere, mit szabad és mit nem?

A régi filmekben a gengszterek és az ügynökök jártak sötétített üvegű autókkal, ma ez már általános tuning eszköz, sőt több is annál: kényelmi és biztonsági funkciót is hordozhat. A sorozat 1. részében összefoglalom az autófóliázásra vonatkozó szabályokat, jogi tudnivalókat, a következő részekben pedig bemutatom a fóliák tulajdonságait és a különböző fóliázási eljárásokat, majd a saját történetemen keresztül nyújtok összefoglalót a fóliázóműhelyek hozzáállásáról és a fóliával szerzett közel 5 évnyi tapasztalatról is.


Célszerű tehát a jogi háttérrel kezdeni, a paragrafusok ismeretében sokkal érthetőbb lesz több dolog is. Felesleges azonban elmerülni a száraz jogi részletekben, akinek ehhez van kedve, annak az 6/1990. KÖHÉM rendeletet, valamint az ENSZ-EGB 43. számú előírását (és 21. számú mellékletét) ajánlom. A gyakorlatban a fóliázással kapcsolatban az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani:
  • B oszloptól hátrafelé (hátsó szélvédő és az oldalsó üvegek): tetszőleges sötétségű fólia felhelyezhető, ami rendelkezik hatósági tanúsítvánnyal. Ezt korábban H jelzésnek hívták, 2008. óta AF engedélyt kapnak a megfelelő fóliák. Az itt leírtak feltétele a két oldalsó visszapillantó tükör, továbbá az, hogy a pótféklámpa előtt nem lehet sötétítés.
  • Első oldalsó ablakok (vagyis a vezető-, és az anyósülés melletti ablakok): minimum 70% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófólia telepíthető. Fontos tudnivaló, hogy az ablaknak a fóliával együtt kell tudnia a min. 70%-os fényáteresztést. Azért beszélünk látható fényáteresztésről, mert az UV-, és infratartomány (tehát a nem látható fény) szűrésére nincs megkötés.
  • Első szélvédő: minimum 75% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófóliák közül válogathatunk. Az előzőhöz hasonlóan, itt is a fóliával együtt kell tudnia a szélvédőnek a 75%-os fényáteresztést. Az első szélvédőre továbbá felhelyezhető egy tetszőleges sötétségű fényvédő csík, ami maximum a napellenző vonaláig érhet.
  • A házi felhelyezés és a sufnituning ki van zárva, ugyanis a szabályoknak megfelelő fóliáról műbizonylatot állít ki a fóliázó cég, ezt mindig az autó papírjaival együtt kell tartani, a hatóságok (rendőrség, országúti NKH ellenőrzés, műszaki vizsga) előtt ezzel igazolható a fóliázás megfelelősége. Fontos tudni, hogy a műbizonylat csak a szabályoknak megfelelően fóliázott ablakokról szól.
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban: ha van két oldalsó visszapillantó tükör (márpedig a 2T Trabantokat leszámítva ez az autók többségénél nem probléma), akkor gyakorlatilag a B oszloptól hátrafelé tetszőleges hitelesített fólia felrakatható az autóra. Nem csoda, hiszen a belátás elleni védelem pl. fuvarozásra használt autóknál fontos szempont lehet. Egyedül a pótféklámpa előtt kell meghagyni a "kilátást".
Szabályos sötétítés B oszloptól hátrafelé
Szabályos sötétítés B oszloptól hátrafelé
A bonyodalmak az első oldalsó ablakoknál, illetve az első szélvédőnél kezdődnek, mivel itt konkrétan meg van határozva az elvárt fényáteresztési képesség, amit nem a fóliának, hanem a fóliázott üvegnek kell teljesíteni! Ez azért jelent problémát, mert az üveg és a fólia szűrő képessége "összeszorzódik". Tehát ha a szélvédő és a fólia is 75%-os fényáteresztést garantál, akkor az így fóliázott üvegen a teljes fény 75%-ának a 75%-a fog áthaladni, ami a teljes fénynek csupán 56%-a (fény x 0.75 x 0.75 = fény x 0.56). Ez pedig már nem felel meg a törvényi elvárásnak, hiába teljesíti túl azt külön-külön a fólia és az üveg is.

Tipikusan szabálytalan fóliázás - az egyik fóliázóműhely saját kocsija...
Tipikusan szabálytalan fóliázás:az egyik fóliázóműhely saját kocsija...

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első ablakok fóliázását a törvény nagyon megnehezíti. Miért? Számoljunk: a legkisebb fényszűrő hatású "víztiszta" fóliák is csak 75-90%-át engedik át a látható fénynek, ami azt jelenti, hogy pl. az első szélvédőnek kb. 85-90%-os áteresztést kell produkálnia, és az első oldalsó üvegeknek is 80% fölöttit. A színezett üvegek jelentős része ennél gyengébb fényáteresztő képességgel bír, tehát nem fóliázható. Ebből pedig az következik, hogy a B oszloptól előrefelé egyszerűen nem lehet legálisan rendesen sötétíteni, hiszen már egy enyhe sötétítéssel bíró fólia is csak 50-70%-át engedi át a látható fénynek. Elöl tehát törvényesen csak az UV-, és infraszűrést végző, amúgy átlátszó fóliák jöhetnek szóba, színezett üvegek esetében ezek sem mindig.
A műbizonylatot is kérhetik
A műbizonylatot is kérhetik

A bonyodalmak a műbizonylatnál is folytatódnak. Ugyanis sok helyen a megrendelő kérésének eleget téve az első szélvédőket is sötétítik, és műbizonylatot is adnak. Az igazolás azonban csak a B oszloptól hátrafelé felhelyezett fóliákra vonatkozik, a 70%-os illetve 75%-os kritériumot alulteljesítő fóliákra nem! Rengeteg autó közlekedik láthatóan "túlsötétített" első oldalsó szélvédőkkel, pedig akinél beleköt a rendőr, az sokat fog érte fizetni, elméletileg akár soron kívüli műszaki vizsgára is kötelezhető az ilyen jármű, hiszen a "túlfóliázás" ugyanolyan vétség, mint pl. a szabálytalan világítóberendezések használata. Műszaki vizsgán is elvileg buktatás járna érte, persze tudjuk jól, hogy jelenleg Magyarországon bármilyen állapotú és felszereltségű autót le lehet műszakiztatni... A gyakorlat szempontjából elmondható, hogy az első ablakok visszafogott sötétítéséért nem nagyon szólnak a rendőrök, de ha kötekedni akarnak, akkor biztosan bele fognak kötni. Időnként vannak fóliaellenes hullámok, hasonlók az EÜ dobozos történetekhez (emlékezetes pl. a 2009. tavaszán nagy port kavart miskolci "fóliavadászat"). Mivel a törvény nemzetközi alapelvekre épül, így a helyzet külföldön is ugyanez, elméletileg szólhatnak/büntethetnek érte, a gyakorlatban ritkán jelent problémát, de ha igen, akkor az keményen fizetős buli lesz. A hatóságok hozzáállása nyilván függ a sötétítés mértékétől is (elegáns, diszkrét megoldások előnyben). A műbizonylatra nincs egységes formanyomtatvány, némelyik cég a forgalmi mellé könnyen becsúsztatható műanyag kártyát ad, mások hagyományos "lepedővel" igazolják a fólia törvényességét.
Példa a műbizonylatra





 
Egy Skyfol műbizonylat

Személyes tapasztalat a műbizonylattal kapcsolatban: 2009. óta van az autómon fólia, igazoltatásnál azonban még egyszer sem kérték a rendőrök, ahogy határátlépésnél sem érdekelt senkit a papír, sem hazai, sem külföldi oldalon. Műszaki vizsgákon sem volt rá szükség, azonban idén (2013. október) a családban egy fóliázott autó műszakiján kérték, a papír nélkül nem engedték volna át az amúgy makulátlan állapotú kocsit. Ebből is látszik, hogy a hivatalos személy hozzáállásától függ, mennyire veszi komolyan az ide vonatkozó szabályokat. Ha valaki biztosan el akarja kerülni a balhét, akkor:
1. legális műhelyben, engedélyezett fóliát, szabályos módon rakasson a kocsijára,
2. kérjen róla műbizonylatot és a kapott igazolást mindig tartsa az autó okmányaival egy helyen.