Sötétítésről világosan 1. rész - a fóliázás jogi háttere, mit szabad és mit nem?

A régi filmekben a gengszterek és az ügynökök jártak sötétített üvegű autókkal, ma ez már általános tuning eszköz, sőt több is annál: kényelmi és biztonsági funkciót is hordozhat. A sorozat 1. részében összefoglalom az autófóliázásra vonatkozó szabályokat, jogi tudnivalókat, a következő részekben pedig bemutatom a fóliák tulajdonságait és a különböző fóliázási eljárásokat, majd a saját történetemen keresztül nyújtok összefoglalót a fóliázóműhelyek hozzáállásáról és a fóliával szerzett közel 5 évnyi tapasztalatról is.

Célszerű tehát a jogi háttérrel kezdeni, a paragrafusok ismeretében sokkal érthetőbb lesz több dolog is. Felesleges azonban elmerülni a száraz jogi részletekben, akinek ehhez van kedve, annak az 6/1990. KÖHÉM rendeletet, valamint az ENSZ-EGB 43. számú előírását (és 21. számú mellékletét) ajánlom. A gyakorlatban a fóliázással kapcsolatban az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani:

• B oszloptól hátrafelé (hátsó szélvédő és az oldalsó üvegek): tetszőleges sötétségű fólia felhelyezhető, ami rendelkezik hatósági tanúsítvánnyal. Ezt korábban H jelzésnek hívták, 2008. óta AF engedélyt kapnak a megfelelő fóliák. Az itt leírtak feltétele a két oldalsó visszapillantó tükör, továbbá az, hogy a pótféklámpa előtt nem lehet sötétítés.

• Első oldalsó ablakok (vagyis a vezető-, és az anyósülés melletti ablakok): minimum 70% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófólia telepíthető. Fontos tudnivaló, hogy az ablaknak a fóliával együtt kell tudnia a min. 70%-os fényáteresztést. Azért beszélünk látható fényáteresztésről, mert az UV-, és infratartomány (tehát a nem látható fény) szűrésére nincs megkötés.

• Első szélvédő: minimum 75% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófóliák közül válogathatunk. Az előzőhöz hasonlóan, itt is a fóliával együtt kell tudnia a szélvédőnek a 75%-os fényáteresztést. Az első szélvédőre továbbá felhelyezhető egy tetszőleges sötétségű fényvédő csík, ami maximum a napellenző vonaláig érhet.

• A házi felhelyezés és a sufnituning ki van zárva, ugyanis a szabályoknak megfelelő fóliáról műbizonylatot állít ki a fóliázó cég, ezt mindig az autó papírjaival együtt kell tartani, a hatóságok (rendőrség, országúti NKH ellenőrzés, műszaki vizsga) előtt ezzel igazolható a fóliázás megfelelősége. Fontos tudni, hogy a műbizonylat csak a szabályoknak megfelelően fóliázott ablakokról szól.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban: ha van két oldalsó visszapillantó tükör (márpedig a 2T Trabantokat leszámítva ez az autók többségénél nem probléma), akkor gyakorlatilag a B oszloptól hátrafelé tetszőleges hitelesített fólia felrakatható az autóra. Nem csoda, hiszen a belátás elleni védelem pl. fuvarozásra használt autóknál fontos szempont lehet. Egyedül a pótféklámpa előtt kell meghagyni a "kilátást".

Szabályos sötétítés B oszloptól hátrafelé

A bonyodalmak az első oldalsó ablakoknál, illetve az első szélvédőnél kezdődnek, mivel itt konkrétan meg van határozva az elvárt fényáteresztési képesség, amit nem a fóliának, hanem a fóliázott üvegnek kell teljesíteni! Ez azért jelent problémát, mert az üveg és a fólia szűrő képessége "összeszorzódik". Tehát ha a szélvédő és a fólia is 75%-os fényáteresztést garantál, akkor az így fóliázott üvegen a teljes fény 75%-ának a 75%-a fog áthaladni, ami a teljes fénynek csupán 56%-a (fény x 0.75 x 0.75 = fény x 0.56). Ez pedig már nem felel meg a törvényi elvárásnak, hiába teljesíti túl azt külön-külön a fólia és az üveg is.

Tipikusan szabálytalan fóliázás:az egyik fóliázóműhely saját kocsija...

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első ablakok fóliázását a törvény nagyon megnehezíti. Miért? Számoljunk: a legkisebb fényszűrő hatású "víztiszta" fóliák is csak 75-90%-át engedik át a látható fénynek, ami azt jelenti, hogy pl. az első szélvédőnek kb. 85-90%-os áteresztést kell produkálnia, és az első oldalsó üvegeknek is 80% fölöttit. A színezett üvegek jelentős része ennél gyengébb fényáteresztő képességgel bír, tehát nem fóliázható. Ebből pedig az következik, hogy a B oszloptól előrefelé egyszerűen nem lehet legálisan rendesen sötétíteni, hiszen már egy enyhe sötétítéssel bíró fólia is csak 50-70%-át engedi át a látható fénynek. Elöl tehát törvényesen csak az UV-, és infraszűrést végző, amúgy átlátszó fóliák jöhetnek szóba, színezett üvegek esetében ezek sem mindig.

A műbizonylatot is kérhetik

A bonyodalmak a műbizonylatnál is folytatódnak. Ugyanis sok helyen a megrendelő kérésének eleget téve az első szélvédőket is sötétítik, és műbizonylatot is adnak. Az igazolás azonban csak a B oszloptól hátrafelé felhelyezett fóliákra vonatkozik, a 70%-os illetve 75%-os kritériumot alulteljesítő fóliákra nem! Rengeteg autó közlekedik láthatóan "túlsötétített" első oldalsó szélvédőkkel, pedig akinél beleköt a rendőr, az sokat fog érte fizetni, elméletileg akár soron kívüli műszaki vizsgára is kötelezhető az ilyen jármű, hiszen a "túlfóliázás" ugyanolyan vétség, mint pl. a szabálytalan világítóberendezések használata. Műszaki vizsgán is elvileg buktatás járna érte, persze tudjuk jól, hogy jelenleg Magyarországon bármilyen állapotú és felszereltségű autót le lehet műszakiztatni... A gyakorlat szempontjából elmondható, hogy az első ablakok visszafogott sötétítéséért nem nagyon szólnak a rendőrök, de ha kötekedni akarnak, akkor biztosan bele fognak kötni. Időnként vannak fóliaellenes hullámok, hasonlók az EÜ dobozos történetekhez (emlékezetes pl. a 2009. tavaszán nagy port kavart miskolci "fóliavadászat"). Mivel a törvény nemzetközi alapelvekre épül, így a helyzet külföldön is ugyanez, elméletileg szólhatnak/büntethetnek érte, a gyakorlatban ritkán jelent problémát, de ha igen, akkor az keményen fizetős buli lesz. A hatóságok hozzáállása nyilván függ a sötétítés mértékétől is (elegáns, diszkrét megoldások előnyben). A műbizonylatra nincs egységes formanyomtatvány, némelyik cég a forgalmi mellé könnyen becsúsztatható műanyag kártyát ad, mások hagyományos "lepedővel" igazolják a fólia törvényességét.

Példa a műbizonylatra

 

Egy Skyfol műbizonylat

Személyes tapasztalat a műbizonylattal kapcsolatban: 2009. óta van az autómon fólia, igazoltatásnál azonban még egyszer sem kérték a rendőrök, ahogy határátlépésnél sem érdekelt senkit a papír, sem hazai, sem külföldi oldalon. Műszaki vizsgákon sem volt rá szükség, azonban idén (2013. október) a családban egy fóliázott autó műszakiján kérték, a papír nélkül nem engedték volna át az amúgy makulátlan állapotú kocsit. Ebből is látszik, hogy a hivatalos személy hozzáállásától függ, mennyire veszi komolyan az ide vonatkozó szabályokat. Ha valaki biztosan el akarja kerülni a balhét, akkor:

1. legális műhelyben, engedélyezett fóliát, szabályos módon rakasson a kocsijára,

2. kérjen róla műbizonylatot és a kapott igazolást mindig tartsa az autó okmányaival egy helyen.

Terepjáróval a természetben, avagy off-road a jogszabályok tükrében

Különféle fórumokon újból és újból fellángoló vita, hogy mely törvények vonatkoznak a terepjáróval való közlekedésre. Az erdőtörvény vagy a közúti közlekedésről szóló törvény? Esetleg a természetvédelmi törvény? Be lehet-e hajtani egy területre, ha az nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy Natura 2000 védelem alatt álló terület? Honnét lehet tudni, hogy magánterületre tévedtünk? Jogosan bírságolnak-e a természetvédelmi őrök és a rendőrök az erdő/puszta bizonyos pontjain? Milyen jogai és kötelességei vannak a terepjárósnak, milyen tiltások vonatkoznak a terepjáróval való közlekedésre, mely területek számítanak tabunak, és hol szabad a vásár? Tényleg csak a sorompóval vagy behajtani tilos táblával lezárt utakra tilos a behajtás?

Ugye, mennyi kérdés? Pedig naponta járjuk az erdőt, tehát érintettek vagyunk benne, mégis a legtöbben vagy nem is ismerjük az ide vonatkozó törvényi előírásokat, vagy csak részigazságokat tudunk, hiányosak az ismereteink, így tiltott területre tévedhetünk, vagy fordítva: ott büntethetnek meg minket, ahol erre nincs is jogalapja egyik hatóságnak sem (sajnos több ilyen eset is ismert). Az ismerethiány pedig gyakran vezet konfliktushoz a helyi erdésszel, vadásszal, rendőrrel, természetvédelmi őrrel vagy gazdával, ami elkerülhető lenne, ha végre rendelkezésre állna egy részletes, átfogó és érthető nyelven megfogalmazott anyag a témáról.

Ezért vállalkoztam arra, hogy összeszedem a terepjárásra vonatkozó törvényeket, valamint megkérdezem a kérdésben illetékes hatóságokat (a Rendőrségtől a Nemzeti Közlekedési Hatóságon és a Vidékfejlesztési Minisztériumon át a helyi Nemzeti Parkig) is, hogy ők hogyan értelmezik a paragrafusokat. A jogszabálygyűjteményhez és a hatóságok állásfoglalásához pedig egy rövid magyarázatot is készítettem, amely a lényegre koncentrál: ki, mikor, hova, milyen szabályok és korlátozások mellett hajthat be, mi a terepjárós és mi a terület gazdájának a kötelessége.

A kész anyag a Terepjáróval a természetben - vonatkozó jogszabályok, hatósági állásfoglalások, törvénymagyarázatok gyűjteménye címet kapta.

Megkérek mindenkit (ahogy azt a dokumentumban is jeleztem), hogy lehetőleg tartsa egyben az anyagot, vagyis ne terjesszen belőle részleteket, mert akkor nem ér semmit az egész, pont az a lényeg, hogy több törvény együttes értelmezése vezet csak az off-road jogi státuszának megértéséhez, részletek kiragadásával féligazságok, tévedések születhetnek. Ha valahol csak egy rész kell belőle (pl. fórumon magyarázatként használni), akkor a komplett PDF-re hivatkozzatok (mondjuk oldalszámmal). Amúgy a műre a creative common Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-ND 2.5) licensz érvényes, tehát szabadon terjeszthető, hiszen pont az a cél, hogy minél többen tisztában legyenek a szabályozással. A műben szereplő tévedésekért és az ebből adódó problémákért persze felelősséget nem vállalok, mindenki csak a saját felelősségére olvassa és használja a benne található információkat!
Kérek mindenkit az utolsó oldalon található "Záró gondolatok" című rész tanulmányozására is.

Letölteni ide kattintva lehet.