A homokvas alternatíváit taglaló írásban már említettem, hogy a legéletképesebb megoldásnak a waffle board (szabad fordításban homokrács) tűnik. A "működési elvét" felesleges hosszan tárgyalni, sárban, hóban és homokban tapadást biztosít, árkok fölött jó áthidaló, és akár a partfalak és változatos terepakadályok megmászásában is nagy segítség lehet. Most inkább arról lesz szó, hogy miből készül, hol használják, milyen paraméterekkel rendelkezik, ezek közül melyekre kell figyelni vásárláskor, illetve hogyan szerezhető be olcsón a waffle board (az angolszász nyelvterületeken előszeretettel használják többes számban, tehát waffle boards-ként).
Miből készül?
A homokrács alapanyaga gyakorlatilag az üvegszál. A becsületes neve angolul Glass Reinforced Plastic (GRP), vagyis üvegszál erősítésű műanyag, németül Glasfaserverstärkter Kunststoff (GFK), mindkét rövidítéssel sűrűn találkozni. A GRP rács erős, nagy teherbírású anyag, a fémekhez (vas, acél, alumínium) képest viszont rugalmasabb, így kevésbé hajlamos a maradandó deformálódásra (az alábbi videón egy vasrácsra, majd a műanyag rácsra ejtik ugyanazt a súlyt). Azonos feladat ellátására a GRP rács súlya kisebb, mint az acélból készült megoldásé, és elvileg az előállítási költség sem magas. A GRP rács nem rozsdásodik, nem vezeti az áramot.
Az üvegszálat többféle műanyaghoz lehet hozzákeverni, legjellemzőbb a poliészter és a vinilészter. Ez kihatással van a rács tulajdonságaira is, például a tűzállóságra és a vegyszerekkel szembeni ellenállóképességre. Ez egyben a felhasználási területet is meghatározza.
Hol használják?
Rács formájában leggyakrabban járórácsként használják, főleg ipari létesítményekben, illetve gyakorlatilag bárhol, ahol nincs kibetonozott közlekedési útvonal. Így már érthető, miért olyan nagy előny, hogy nem vezeti az áramot és nem rozsdásodik. Kültéri felhasználás esetén rendelhető kristályszórt csúszásgátló bevonattal is, mely vizes, sáros, havas körülmények között is használható tapadást biztosít. Lépcsőfokokat és térelválasztókat, kerítéseket is készítenek a GRP rácsból.
Az alábbi reklámvideó bemutatja a különféle GRP termékeket, illetve azok felhasználási területét:
Technikai paraméterek
A waffle-nek van néhány jól meghatározható paramétere, mely alapján el lehet dönteni, hogy megfelel-e az adott célra, vagy sem. Ezek a következők:
- Méret:
A GRP rácsokat nagyobb táblákban gyártják (lásd alábbi videó), melyek mérete nagyban eltérhet egymástól. Van azonban néhány standard méret, ami a legtöbb gyártó kínálatában megtalálható. Ilyen például: 1x2m, 1x3m, 1x4m, 1.22x2.44m, 1.22x3.66m, 1.5x3m. Ha nem járórácsként, hanem off-road célokra kívánjuk használni, akkor értelemszerűen ezekből a táblákból kell kivágni a megfelelő méretet.
- Rácsosztás:
A terhelhetőséget, súlyt és a felhasználási területet alapvetően meghatározza az, hogy mekkora az elemi rács mérete. Szabványos értékek közül lehet választani, a legkisebb általában 13x13 mm, a legnagyobb 50x50 mm, de létezik 25 és 30 mm-es változat is, a legelterjedtebb pedig talán a 38 mm-es vastagság. Léteznek téglalap alapú rácsok is. A terepjárósok körében a 38 mm a leggyakoribb méret.
- Vastagság:
A waffle vastagsága a rácsosztáshoz hasonlóan fontos paraméter. Itt is több standard érték létezik: 13, 26, 30, 38 és 50 mm. Minél vastagabb a rács, annál nagyobb a teherbírása, de a súlya is. Off-road célokra a 38 és az 50 mm-t szokás választani, a többi nem ad kellő terhelhetőséget. Nagy és nehéz, jól megpakolt (pl. expedíciós) terepjáróhoz érdemes az 50-es vastagságot választani, a könnyebb gépekhez viszont a 38-as is elegendő.
- Borda szélessége:
Itt nincs igazán választásai lehetőség, el kell fogadni, hogy ilyen vastag anyagból épül fel a waffle. Ha egy nagyobb táblából több homokrácsot szeretnénk kivágni, akkor viszont fontos ez az információ, hiszen ennek és a rácsosztásnak birtokában lehet csak kiszámolni, hogy kijön-e az adott méretű táblából a kivánt mennyiségű waffle.
- Súly:
A GRP rács súlyát mindig négyzetméterre vetítve adják meg. Az eddig tárgyalt paraméterek mind befolyásolják a rács súlyát. A standard 38x38-as rácsosztású, 38 mm vastag rács tömege kb. 18-19 kg/m2, vagyis egy kb. 100x30 centis homokrács tömege 6 kg körül van. Ez jó értéknek mondható, hiszen a hasonló méretű alumínium homokvas sem könnyebb, az acél változat pedig sokkal nehezebb ennél.
- Max. megengedett lehajlás:
A fenti ábrán ugyan konkrét értéket találunk, de több szempontból sem érdemes vele foglalkozni. Először is azért, mert a legnagyobb megengedett lehajlás off-road esetén sokkal nagyobb lehet, mint pl. ipari járórácsként történő felhasználásnál, valamint sok gyártó inkább %-ban adja meg ezt az értéket, a terhelhetőség rovatban.
- Felület típusa:
A felhasználási területtől függően többféle felületkialakítással is kaphatók a rácsok. A legelterjedtebb a kristályszórt csúszásgátló felület, a konkáv kialakítás, valamint a teljesen burkolt változat. Off-road célokra az előbbi kettő terjedt el, a szemcsés verzió (amit gyakorlatilag a konkáv szórásával hoznak létre) kimondottan jó tapadással bír, kezünket végighúzva rajta a betonhoz hasonlóan horzsol. Ha tehetjük, célszerű ezt a típust választani.
- Felület típusa:
A felhasználási területtől függően többféle felületkialakítással is kaphatók a rácsok. A legelterjedtebb a kristályszórt csúszásgátló felület, a konkáv kialakítás, valamint a teljesen burkolt változat. Off-road célokra az előbbi kettő terjedt el, a szemcsés verzió (amit gyakorlatilag a konkáv szórásával hoznak létre) kimondottan jó tapadással bír, kezünket végighúzva rajta a betonhoz hasonlóan horzsol. Ha tehetjük, célszerű ezt a típust választani.
Terhelhetőség:
Arról már volt szó, hogy a terhelhetőséget alapvetően befolyásolja a rácsosztás, a vastagság és a borda szélessége. Emellett azonban az sem mindegy, hogy mekkora az ún. támaszköz. Ez az érték azt mondja meg, hogy mekkora a távolság a rács két alátámasztási pontja között. Természetesen minél nagyobb, annál kisebb a terhelhetőség, hiszen annál jobban lehajlik középen a rács. Ezért a terhelhetőséget a támaszköz függvényében szokták megadni, mégpedig oly módon, hogy max. terhelhetőségnek veszik azt a súlyt, amely esetén a rács lehajlása eléri a rács hosszának 1%-át.
A dolgot tovább bonyolítja az a tény, hogy kétféle terhelhetőségről beszélhetünk, az egyik a koncentrált terhelés (point load), a másik a megoszló terhelés (distributed load). A fenti ábrán jól látszik a két fogalom közötti különbség. Terepjárós szemmel nézve csak a koncentrált terhelés számít, hiszen a waffle boardra hajtva kerekünk mindössze pár négyzetcentin érintkezik a ráccsal. Példák a terhelhetőség megadására (két különböző cégtől):
Terhelhetőség, tererpjárós szemmel nézve:
A fenti grafikonról, illetve táblázatból kiolvasható egy átlagos 38-as GRP rács terhelhetősége - de vajon mit jelent ez egy terepjárós számára? Abból kell kiindulnunk, hgoy egy rácson egyszerre csak az egyik kerekünk lehet, vagyis ha az autó súlyeloszlását egyenletesnek vesszük, akkor sík terepen a koncentrált terhelés pont az autónk súlyának 1/4-e lesz. Egy 2 tonnás autóból tehát 500 kg jut a waffle-re. Ha a fenti adatokra pillantunk, akkor azt láthatjuk, hogy egy 1 méter hosszú rács esetén (=1 méter a támaszköz) ez a terhelés még 1%-os lehajlást sem produkál, tehát bőven megfelel a célnak. Viszont a számítás során nem vettük figyelembe, hogy a terepjárók nagy része orrnehéz, tehát ha az első kerekekkel hajtunk a rácsra, máris nagyobb lehet a terhelés. Aztán arra is érdemes gondolni, hogy emelkedőn/lejtőn, illetve oldalra dőlő útszakaszon megint változik a súlyeloszlás, az egyik tengelyre/oldalra több jut, tehát azzal a tengellyel/oldallal nagyobb is a rácsra kifejtett terhelés.
Kell-e ettől félni? Nem. A terepjárósok tapasztalata azt mutatja, hogy a waffle 1%-nál jóval nagyobb lehajlást is képes maradandó deformáció és károsodás nélkül elviselni, a töréshatárt pedig "érezni" lehet, baljós hangok figyelmeztetnek, hogy ennél tovább nem bírja. Azt se feledjük, hogy a terhelés nem csak az autó tömegétől függ, hanem a lendülettől is, hiszen nagy sebességgel ráhajtva nagyobbat tud "hajolni". Ezért ha átkelésre vagy partfal mászására használjuk a waffle-t, célszerű mindig csak akkora sebességgel áthaladni rajta, amekkora a sikeres átkeléshez/felmászáshoz feltétlenül szükséges.
Az alábbi videókon látható néhány könnyebb és nehezebb gép, kisebb és nagyobb lehajlásokat produkálva. Egy közös mindegyik videóban: a waffle board mindegyik esetben bírja a strapát (akad köztük 38 és 50 mm vastag rács is):
Pörgess 2:42-höz:
Ár, beszerzés:
Az a tapasztalat, hogy minden, amire rákerül az "off-road" jelző, máris közel kétszer annyiba kerül, mint a "matrica" nélkül. Ez alól a waffle sem kivétel. Korábbi írásomban már említettem, hogy a legolcsóbb hazai off-road forrásnál 40000 Ft egy pár 120x26 centis, 50 mm vastag verzió, a 38-as vastagságból pedig 44000 Ft-ot kérnek a 140x31 centis méretért. Mivel a GRP rács árát általában négyzetméterben számolják, ezért érdemes a fenti adatokat is négyzetméterre vetíteni (körülbelüli érték):
- 50 mm-es vastagság: 120e Ft/m2
- 38 mm-es vastagság: 110e Ft/m2
Összehasonlításként: Angliából postával együtt kb. 24000 Ft-ba kerül egy pár 100x31 centis, 38 mm vastag rács. Ennél tehát 72e Ft/m2-re jön ki az egységár. Nagy különbség a hazaihoz képest, pedig ez még mindig drágának mondható.
Mivel a waffle board eredetileg az építőiparból származik, ezért célszerű kihagyni a beszerzésből az off-road piacot, közvetlenül az építőipari szereplőket kell keresni. Ne lepődjünk meg, itt is óriási lesz a szórás a négyzetméterre vonatkoztatott árajánlatok között, miközben a rácsok között nincs nagy különbség. 6 hazai céget kerestem meg, akik közvetlenül a gyártótól beszerezve forgalmaznak GRP rácsokat. 38 mm-es vastagságra kértem ajánlatot, az eredmény (bruttó ár) a következő volt:
- legolcsóbb ajánlat: 20e Ft/m2
- legdrágább ajánlat: 45e Ft/m2
A különbség tehát több, mint kétszeres, de a legdrágább építőipari ajánlatnál is több, mint kétszer drágább a legkedvezőbb hazai off-road waffle ajánlat. A 20e és 110e Ft közötti különbség pedig egyenesen nevetséges: az off-road bolt által szabott árból 5 teljes pár (pontosabban 11 waffle) kijönne, amivel 2-5 autót lehetne felszerelni homokráccsal.
Nem célom minősíteni a hazai off-road kereskedelmet, de azért a fenti számok magyarázatot adnak arra, hogy pl. miért látni olyan ritkán waffle-t a hazai terepjárósok kocsijain, videófelvételein...
Tehát célszerű közvetlenül a GRP ráccsal foglalkozókat keresni. Az egyetlen bökkenő, hogy ők csak a paramétereknél már említett táblaméretekkel tudnak szolgálni, tehát a legkisebb egység is általában 1x2 méter (igaz ez ritkán kapható itthon, inkább a 3 és 4 méteresből lehet rendelni). A legjobb megoldás, ha több terepjárós társul közös beszerzésre, így a tábla költségét egymás között el lehet osztani, és egy pár waffle (100x31 centis, 38 mm vastag) akár 14e Ft-ból kijöhet.
Zárszóként itt az általam talált, GRP ráccsal foglalkozó hazai cégek listája, őket érdemes árajánlatért megkeresni:
