Szűk költségvetés esetén az egyik legolcsóbb önmentő eszköz a kézi csörlő. Ehhez nem kell más, mint egy adag spanifer és egy kézi csörlő, amit természetesen Kínában gyártanak. Korábban már beszámoltam arról, hogy elég egyértelmű jelek utalnak a 2 tonnács csörlőnél a minőség hiányára, most ismét szembesültem ezzel - ráadásul havas terepen, éles szituációban. A történet egyszerű: enyhe emelkedőn kellett volna felhúzni az autót, a csörlő azonban félúton meggondolta magát, és elhajlott az erőkar:
 |
| Az elgörbült erőkar |
A fenti képen kivehető, ahogy a kar vagy 15°-kal odébb áll a keleténél (nem szimmetrikus így a csörlő). Ennek van egy olyan kellemetlen következménye, hogy a reteszt mozgató rugó sem funkcionál rendesen, sőt maga a retesz is elmozdul a helyéről, és nem harap bele rendesen a fogaskerékbe.
 |
| Deformációk tárháza |
Jól láthatók a deformáció nyomai mindkét száron. És ha ez még nem lenne elég, akkor megemlítem, hogy ismét előjött a múltkori hiba, vagyis ledobta a dob magáról a korongot, így le tud csavarodni a drótkötél a dob és a korong közé, ahol persze egyből beszorul, és onnét kezdve se fel, se le:
 |
| A becsípődött drótkötél |
Röviden és tömören összefoglalva: a csörlő halott. Nem volt túl hosszú életű. Sajnos az olcsó kínai cuccok továbbra is gyenge minőségűek, ennek ékes példája ez a 2 tonnás kézi csörlő, amivel egy 900 kilós minibuszt próbáltam csak huzogatni eddig. Lehetne még kalapálgatni, de kár vele foglalkozni, elvégre terepre csak olyan eszközt viszünk, amiben meg lehet bízni. Nem ér semmit egy olyan csörlő, amire éles helyzetekben nem lehet számítani. Azóta volt alkalmam személyesen is összehasonlítani a 4 tonnás változattal, az minden szempontból nagyobb, több anyag van benne, talán az alkalmas lenne hosszabb távon is a csörlő feladatának ellátására.
Azonban ott a terepen valahogy meg kellett oldani a helyzetet, és új ötletem támadt. Ennek részletezése egy későbbi bejegyzésben várható.
Szevasz!
VálaszTörlésLáttam a videót a kézi csörlő használatáról a youtube-on. Jól bemutatja és hasznos is, de ez a megoldás csak sík terepen működik.
Milyen megoldással kézicsörlőznél egy járművet abban az esetben, ha egy lejtős süppedős sáros útszakaszon 5-8 métert kellene továbbhúzni (felfelé) az autót a továbbjutás reményében?
Tegyük fel, hogy tényleg nagyon csúszik a sár, esetleg vizesgödörből kell kihúzni a gépet, és a heveder kioldásának és újrafeszítésének idejére a kézifék és az ék sem használható?
Életszerű példa legyen mondjuk a somogybabodi dagonya...:-)
Csörlő beszerzését tervezem, mindenképp manuális/kézit. Nem is annyira az ára miatt, inkább azért, mert kevesebb a meghibásodási lehetőség a bonyolultabb villanyoshoz képest.
Üdv!
Mákos
http://defender.blog.hu
Szia Mákos!
TörlésErre az esetre hirtelen két megoldás jutott eszembe:
1. Hi-Lift Jack + lánc. Ha veszel (vagy talán már vettél is) egy jack típusú emelőt (a nem kicsi 110-es Defenderhez amúgy jól jön, ha emelni kell), azzal csörlőzni is tudsz, a youtube-on elég sok videót találni arról, hogyan kell lánc segítségével, átkötéses módszerrel csörlőzni a jackkel (winching hi-lift jack). Így mindig tartja a lánc a gépet, nem probléma, hogy nem tudod fékezni/kiékelni. Két átkötés között ugyanúgy kb. 1 métert tudsz vonszolni, mint egy kézi csörlővel. Mondjuk egy eredeti Hi-Lift nem olcsó mulatság, a kínai noname kópiákról meg elég sok rémtörténet kering a neten.
2. Marad a kézi csörlő + spanifer elrendezés, de akkor két racsni és két heveder kell. Az egyikkel a videón is látható előfeszítést végzed, ehhez kapcsolod a csörlőt is. A másikat pedig akkor használod, amikor a kézi csörlővel teljesen feltekerted a drótkötelet. Ekkor a másik racsi kampós végét is a kocsihoz rögzíted, majd megfeszíted vele a második hevedert. Így gyakorlatilag kikötötted a kocsit. Ekkor nyugodtan ki tudod engedni a kézi csörlőt és az első spanifert, leengedheted a csörlőről a drótkötelet majd újból megfeszítheted az 1. spanifert az 1. racsnival. Feltekerés után újból kikötöd a kocsit a 2. racsnival és spaniferrel stb. Nyilván ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy dupla helyet foglal a mentési eszköz és a költségek is nagyobbak, de abszolút értékben még mindig olcsó megoldásról van szó, hiszen a cikkben említett 12 méter 5 tonnás heveder (racsnival együtt) is csak 3-4 rugó, tehát nem nagy pénz. Nyilván egy 110-es Defender csörlőzéséhez inkább 10 tonnás spanifert vennék (magyarázat az említt írásban), de árban még ez sem húzós, mondjuk egy 30 rugós jackhez képest.
Ráadásul a 2. heveder "békeidőben" is hasznos lehet, például ha nagyon messze található csak alkalmas kikötési pont, akkor az 1. heveder meghosszabbítható vele, tehát dupla távolságot lehet így áthidalni.
Mindenesetre mindkét megoldás jóval olcsóbb, mint egy elektromos csörlő, aminek persze számtalan előnye van, de sajnos a pénz nagy úr.