A régi filmekben a gengszterek és az ügynökök jártak sötétített üvegű
autókkal, ma ez már általános tuning eszköz, sőt több is annál: kényelmi
és biztonsági funkciót is hordozhat. A sorozat 1. részében összefoglalom az autófóliázásra vonatkozó szabályokat, jogi tudnivalókat, a következő részekben pedig bemutatom a fóliák tulajdonságait és a különböző fóliázási eljárásokat, majd a saját történetemen keresztül nyújtok összefoglalót a fóliázóműhelyek hozzáállásáról és a fóliával szerzett közel 5 évnyi tapasztalatról is.
Célszerű tehát a jogi háttérrel kezdeni, a
paragrafusok ismeretében sokkal érthetőbb lesz több dolog is. Felesleges
azonban elmerülni a száraz jogi részletekben, akinek ehhez van kedve,
annak az 6/1990. KÖHÉM rendeletet, valamint az ENSZ-EGB 43. számú előírását (és 21. számú mellékletét) ajánlom. A gyakorlatban a fóliázással kapcsolatban az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani:
- B oszloptól hátrafelé (hátsó szélvédő és az oldalsó üvegek): tetszőleges sötétségű fólia felhelyezhető, ami rendelkezik hatósági tanúsítvánnyal. Ezt korábban H jelzésnek hívták, 2008. óta AF engedélyt kapnak a megfelelő fóliák. Az itt leírtak feltétele a két oldalsó visszapillantó tükör, továbbá az, hogy a pótféklámpa előtt nem lehet sötétítés.
- Első oldalsó ablakok (vagyis a vezető-, és az anyósülés melletti ablakok): minimum 70% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófólia telepíthető. Fontos tudnivaló, hogy az ablaknak a fóliával együtt kell tudnia a min. 70%-os fényáteresztést. Azért beszélünk látható fényáteresztésről, mert az UV-, és infratartomány (tehát a nem látható fény) szűrésére nincs megkötés.
- Első szélvédő: minimum 75% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófóliák közül válogathatunk. Az előzőhöz hasonlóan, itt is a fóliával együtt kell tudnia a szélvédőnek a 75%-os fényáteresztést. Az első szélvédőre továbbá felhelyezhető egy tetszőleges sötétségű fényvédő csík, ami maximum a napellenző vonaláig érhet.
- A házi felhelyezés és a sufnituning ki van zárva, ugyanis a szabályoknak megfelelő fóliáról műbizonylatot állít ki a fóliázó cég, ezt mindig az autó papírjaival együtt kell tartani, a hatóságok (rendőrség, országúti NKH ellenőrzés, műszaki vizsga) előtt ezzel igazolható a fóliázás megfelelősége. Fontos tudni, hogy a műbizonylat csak a szabályoknak megfelelően fóliázott ablakokról szól.
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban: ha van két
oldalsó visszapillantó tükör (márpedig a 2T Trabantokat leszámítva ez az
autók többségénél nem probléma), akkor gyakorlatilag a B oszloptól
hátrafelé tetszőleges hitelesített fólia felrakatható az autóra. Nem
csoda, hiszen a belátás elleni védelem pl. fuvarozásra használt autóknál
fontos szempont lehet. Egyedül a pótféklámpa előtt kell meghagyni a
"kilátást".
 |
| Szabályos sötétítés B oszloptól hátrafelé |
A
bonyodalmak az első oldalsó ablakoknál, illetve az első szélvédőnél
kezdődnek, mivel itt konkrétan meg van határozva az elvárt
fényáteresztési képesség, amit nem a fóliának, hanem a fóliázott üvegnek
kell teljesíteni! Ez azért jelent problémát, mert az üveg és a fólia
szűrő képessége "összeszorzódik". Tehát ha a szélvédő és a fólia is
75%-os fényáteresztést garantál, akkor az így fóliázott üvegen a teljes
fény 75%-ának a 75%-a fog áthaladni, ami a teljes fénynek csupán 56%-a
(fény x 0.75 x 0.75 = fény x 0.56). Ez pedig már nem felel meg a
törvényi elvárásnak, hiába teljesíti túl azt külön-külön a fólia és az
üveg is.
 |
| Tipikusan szabálytalan fóliázás:az egyik fóliázóműhely saját kocsija... |
Ez
a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első ablakok fóliázását a törvény
nagyon megnehezíti. Miért? Számoljunk: a legkisebb fényszűrő hatású
"víztiszta" fóliák is csak 75-90%-át engedik át a látható fénynek, ami
azt jelenti, hogy pl. az első szélvédőnek kb. 85-90%-os áteresztést kell
produkálnia, és az első oldalsó üvegeknek is 80% fölöttit. A színezett
üvegek jelentős része ennél gyengébb fényáteresztő képességgel bír,
tehát nem fóliázható. Ebből pedig az következik, hogy a B oszloptól
előrefelé egyszerűen nem lehet legálisan rendesen sötétíteni, hiszen már
egy enyhe sötétítéssel bíró fólia is csak 50-70%-át engedi át a látható
fénynek. Elöl tehát törvényesen csak az UV-, és infraszűrést végző,
amúgy átlátszó fóliák jöhetnek szóba, színezett üvegek esetében ezek sem
mindig.
 |
| A műbizonylatot is kérhetik |
A
bonyodalmak a műbizonylatnál is folytatódnak. Ugyanis sok helyen a
megrendelő kérésének eleget téve az első szélvédőket is sötétítik, és
műbizonylatot is adnak. Az igazolás azonban csak a B oszloptól hátrafelé
felhelyezett fóliákra vonatkozik, a 70%-os illetve 75%-os kritériumot
alulteljesítő fóliákra nem! Rengeteg autó közlekedik láthatóan
"túlsötétített" első oldalsó szélvédőkkel, pedig akinél beleköt a
rendőr, az sokat fog érte fizetni, elméletileg akár soron kívüli műszaki
vizsgára is kötelezhető az ilyen jármű, hiszen a "túlfóliázás"
ugyanolyan vétség, mint pl. a szabálytalan világítóberendezések
használata. Műszaki vizsgán is elvileg buktatás járna érte, persze
tudjuk jól, hogy jelenleg Magyarországon bármilyen állapotú és
felszereltségű autót le lehet műszakiztatni... A gyakorlat szempontjából
elmondható, hogy az első ablakok visszafogott sötétítéséért nem nagyon
szólnak a rendőrök, de ha kötekedni akarnak, akkor biztosan bele fognak
kötni. Időnként vannak fóliaellenes hullámok, hasonlók az EÜ dobozos
történetekhez (emlékezetes pl. a 2009. tavaszán nagy port kavart
miskolci "fóliavadászat"). Mivel a törvény nemzetközi alapelvekre épül,
így a helyzet külföldön is ugyanez, elméletileg szólhatnak/büntethetnek
érte, a gyakorlatban ritkán jelent problémát, de ha igen, akkor az
keményen fizetős buli lesz. A hatóságok hozzáállása nyilván függ a
sötétítés mértékétől is (elegáns, diszkrét megoldások előnyben). A műbizonylatra nincs egységes formanyomtatvány,
némelyik cég a forgalmi mellé könnyen becsúsztatható műanyag kártyát ad,
mások hagyományos "lepedővel" igazolják a fólia törvényességét.
 | |||||||
| Példa a műbizonylatra |
 |
| Egy Skyfol műbizonylat |
Személyes tapasztalat a műbizonylattal kapcsolatban: 2009. óta van az autómon fólia, igazoltatásnál azonban még egyszer sem kérték a rendőrök, ahogy határátlépésnél sem érdekelt senkit a papír, sem hazai, sem külföldi oldalon. Műszaki vizsgákon sem volt rá szükség, azonban idén (2013. október) a családban egy fóliázott autó műszakiján kérték, a papír nélkül nem engedték volna át az amúgy makulátlan állapotú kocsit. Ebből is látszik, hogy a hivatalos személy hozzáállásától függ, mennyire veszi komolyan az ide vonatkozó szabályokat. Ha valaki biztosan el akarja kerülni a balhét, akkor:
1. legális műhelyben, engedélyezett fóliát, szabályos módon rakasson a kocsijára,
2. kérjen róla műbizonylatot és a kapott igazolást mindig tartsa az autó okmányaival egy helyen.
